Az Aarhus Stiftstidende dán napilap egyik februári cikke arról számol be, hogy a nagy sertéstenyésztő és ingatlanmágnás, Erik Jantzen Bederből ingatlanokat vásárol Aarhus belvárosában. Bár sokunk számár ismeretlen, de a városban legutóbb a Langelandsgade és a Møllevejen utcákban szerzett tulajdonrészt.
A történet érdekessége, hogy Erik Jantzen pénze állítólag szlovákiai sertéstenyésztésből származik, mégpedig a Dan-Slovakia Agrar nevű vállalatból. Jantzen 20 év után eladta a cégben lévő részesedését, és az abból származó bevételt aarhusi ingatlanokba fektette. A cikk szerzője, Kurt Nielsen tavaly ősszel járt Szlovákiában. „Dánként sok kritikus hangot hallottam. A helyi emberek így panaszkodtak nekem: A dán sertéstelepek szennyezik az országunkat. Bűz terjeng, a talajvíz és a patakok szennyeződnek” – írja a cikkben.
Nielsen rámutat, hogy a dán cégek a szlovákiai sertéstenyésztés 40 százalékát birtokolják, és a Dan-Slovakia Agrar a legnagyobb szereplő a piacon. Mindemellett a Pig Progress című portál már 2016-ban arról írt, hogy a Dan-Slovakia Agrar Szlovákia legnagyobb sertéstenyésztője. Akkori információik alapján a vállalat összesen 6 700 kocát és süldőt, valamint 5 700 hektárnyi mezőgazdasági területet birtokolt a takarmánytermesztéshez, továbbá saját takarmánykeverő üzemmel is rendelkezik. A Dan-Slovakia Agrar körülbelül 200 embert foglalkoztat, akik közül 50-en dolgoznak a sertéstenyésztésben.
A dán újságíró arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyiek (mármint a Szlovákiában élők) hevesen tiltakoznak, amikor új istállók és telepek megnyitását tervezik. „Több helyen sikerült is ezt megakadályozniuk. Ilyenkor a termelés egyszerűen áthelyeződik egy másik területre, ahol kevesebb az ellenállás, és ahol a hatóságok fogékonyabbak az ilyen beruházásokra. A dán mezőgazdasági vállalkozások egyre inkább más országokba és olyan régiókba helyezik át tevékenységüket, ahol lazábbak a környezetvédelmi előírások. Erre különösen a volt keleti blokk országaiban találnak lehetőséget” – írja az Aarhus Stiftstidende hasábjain. Hozzátette, hogy ez önmagában nem illegális, de erősen kifogásolható, ha így megkerülik a dán környezetvédelmi szabályokat, és ezzel saját szennyeződésüket a helyi lakosság nyakába zúdítják.
Dán sertéstelepek Közép-Európában
Ahogy a dán újságíró korábban is említette, a dán mezőgazdasági vállalatok az elmúlt két évtizedben egyre nagyobb mértékben terjeszkedtek Közép-Európában, különösen Szlovákiában és Magyarországon. A nagyipari sertéstenyésztés profitábilis üzletág, amelyet Dániában szigorú környezetvédelmi előírások szabályoznak. Ez azonban nem akadályozza meg a dán befektetőket abban, hogy kedvezőbb szabályozási környezetű országokban, például Szlovákiában és Magyarországon folytassák tevékenységüket, gyakran a helyi lakosság és a környezetvédők ellenállása ellenére. A finstat.sk adatai alapján a nagymegyeri székhelyű Dan – Slovakia Agrar sertésüzem 2023-ban több mint 9 millió eurós nyereséggel zárt.
Bűz, nitrát és talajvízszennyezés
A dán sertéstelepek egyik legnagyobb problémája a környezetszennyezés, amely több formában is jelentkezik. Az állattartás során keletkező hatalmas mennyiségű trágya és hígtrágya gyakran nem megfelelő kezelése komoly talajvízszennyezési kockázatot jelent. A probléma gyökere a nagyüzemi trágyakezelés. Már 2019-ben elindult Csallóköz ívóvízkészletének a szennyezése, amikor tüntetést szerveztek a dán tulajdonosi hátterű nagykeszi sertéstelep elé. Részletekről a Delta regionális hetilap számolt be, miszerint a Mezőgazdászok Kezdeményezése által szervezett tiltakozással többek között arra akarták felhívni a figyelmet, hogy szerintük a helyi dán sertéstelep szennyezi a környezetet, amit azért is tehet meg, mert engedélyt kapott nagyüzemi működésre a Csallóközben, ahol az ország legnagyobb ivóvízkészlete található. A gazdákat tömörítő szervezet arra is rámutatott, szerintük Dél-Szlovákiában a dán gazdákat előnyben részesítik a helyi gazdálkodókkal szemben, például könnyebben juthatnak a Szlovák Földalap által kezelt termőföldekhez. Patrik Magdoško főszervező akkor elmondta, a nagykeszi telepen 23 ezer sertést tenyésztenek, miközben egy állat már 3 hónap alatt eléri a vágósúlyt. Normális esetben közel 1 év kellene ehhez, vagyis a telepen lévő sertéseket biztosan antibiotikumokkal, különböző szerekkel is etetik. Vizeletükkel, ürülékükkel ezek a szerek a talajba kerülhetnek, ezáltal pedig az ivóvíz vagy a termények által az emberi szervezetbe is. Dániában például betiltották az ehhez hasonló telepeket, mivel annyira szennyezik a környéket, hogy 10 év szükséges a terület revitalizációjához – mondta el Patrik Magdoško, hozzátéve azt is, hogy a külföldi tulajdonú nagy sertéstelepek kiszorítják a helyi kisgazdákat. Ráadásul a háztáji disznóvágás szabályait is úgy szigorították, hogy a helyieknek elmegy a kedve a sertés nevelésétől.
Egy alkalommal 11 napra betiltotta az ivóvíz fogyasztását a Regionális Közegészségügyi Hivatal a Komáromi járás két községében, Csicsón és Füssön, miután a vizsgálatok mikrobiális fertőzést mutattak ki a vezetékes ivóvízben. A térség vízszolgáltatója, a KOMVaK komáromi vízmű gyorsan lépett, ellenőrizte a rendszert, ami hibátlanul működött, és többször is átmosták és fertőtlenítették a vezetékeket. A vizsgálatok bebizonyították, hogy szennyvíz okozta a fertőzést – olyan mikróbákat mutattak ki a vezetékes vízben, amelyek az ürülékben, vizeletben találhatók meg.
A helyi gazdák ellehetetlenítése
A nagy dán sertéstelepek nemcsak környezeti problémákat okoznak, hanem gazdasági szempontból is komoly csapást mérnek a helyi sertéstenyésztőkre. A telepek óriási volumenben termelnek, így alacsonyabb áron tudják értékesíteni a sertéshúst a piacon. A helyi kis- és közepes termelők nem tudnak versenyezni ezekkel a nagybani árakkal, és sokan kénytelenek bezárni gazdaságaikat. Mindemellett könnyebben kihasználják a közép-európai agrártámogatási rendszereket, hogy még olcsóbbá tegyék a termelést. Az Európai Unió támogatásai, amelyek eredetileg a helyi gazdák fejlesztését szolgálnák, sok esetben a külföldi nagyvállalatokhoz kerülnek, amelyek így még versenyképesebbek lesznek a kisebb helyi gazdálkodókkal szemben.
Bár a dán cégek azzal érvelnek, hogy munkahelyeket teremtenek, a valóság az, hogy ezek a telepek rendkívül automatizáltak, és minimális emberi munkaerőre van szükség. Így a helyi lakosság számára alig hoznak valódi gazdasági előnyt, miközben környezeti terheket hagynak maguk után.
Van fejlődési koncepció?
A polnoinfo.sk portálnak Nicolai Jepsen, a nagymegyeri Dan-Slovakia Agrar képviselője nyilatkozott tavaly decemberben. „A célunk az, hogy a sertéságazat számára közösen kidolgozzunk egy fejlődési koncepciót, amelyet a döntéshozókkal is egyeztetünk” – mondta. Juraj Huba, a cikk szerzője arról ír, „ha a sertéshúságazatnak Szlovákiában fenn kell maradnia, akkor a sertéstenyésztőknek, a vágóhidaknak, a húsfeldolgozóknak és a kereskedelemnek össze kell fogniuk. Az ágazat egyes szereplői ezért közösen kezdték kidolgozni a fejlődési koncepciót, amely rávilágít a problémákra és megoldásokat javasol annak érdekében, hogy Szlovákia ne veszítse tovább pozícióját a sertéstenyésztésben és a sertéshús előállításában. Az elsődleges cél látszólag egyszerű: egy működőképes sertéshústermelési lánc kialakítása, amely hatékony minden résztvevő számára, ugyanakkor egészében versenyképes marad a külföldi piacokkal szemben.”
Nehéz kérdés, hogy vajon a Dan-Slovakia Agrar tevékenysége mennyire minősül hazai termelésnek, s azt is vegyük számításba, hogy milyen áron. Nicolai Jepsen kifejtette, hogy a helyi hentesek és feldolgozók továbbra is azzal érvelnek, hogy az importált hús olcsóbb, mint a Szlovákiában nevelt és levágott sertéshús. „Az alacsonyabb ár azonban több tényezőből adódik: az állami támogatásoktól kezdve a vágóhidak üzemeltetési költségeiig. Nekünk egyszerűen olyan javaslatot kell kidolgoznunk, amely megoldást kínál erre a helyzetre, amikor a szlovák húst a külföldi olcsó import kiszorítja” – részletezte.
Jepsen több problémára is felhívja a figyelmet Huba cikkében, aminek központi eleme a Szlovákiában működő, vagy épp nem működő vágóhidak, azoknak kapacitása és fenntartási költségei. Mindemellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a fogyasztók közvélemény-kutatásokban gyakran kijelentik, hogy előnyben részesítik a szlovák termékeket, azonban a sertéstenyésztők tapasztalatai szerint az állattenyésztés bővítése szinte lehetetlen a társadalmi ellenállás miatt.
Valahol azonban ez az ellenállás nagyobb része nem az állattenyésztés tényszerű bővítése ellen szól, hanem a miképp és hogyan működő telepek ellen. Tehát ami az emberek lakókörnyezetét veszélyezteti, az nem lehet opció, hiába próbáljuk meg úgy eladni, mint hazai termék.
(sch)
Képek: Pixabay.com
Forrás:
https://stiften.dk/debat/svinepenge-lugter-ikke-heller-ikke-i-aarhusianske-ejendomme
https://finstat.sk/36240729
https://www.deltakn.sk/tuntetes-a-dan-sertestelepnel/
https://polnoinfo.sk/chovatelia-osipanych-z-velkeho-medera-dufaju-v-zmenu/
