A 2025. június közepén kirobbant nyílt fegyveres konfliktus Irán és Izrael között a térség eddigi legnyíltabb katonai összecsapása, amely több évtizedes feszültség és titkos műveletek után tört a felszínre. A felek légi csapásai, rakétatámadásai és kibertámadásai jelezhetik a perzsa állam és a zsidó állam közötti ellenségeskedés új szakaszát, amely komoly kockázatot jelenthet a Közel-Kelet egészére nézve.
Mi vezetett idáig?
A nyílt, közvetlen hadműveleti szakasz 2024 áprilisában kezdődött, mikor Izrael légicsapásokat hajtott végre Teherán támogatásával, különböző célpontok ellen Damaskuszban. Ezután mindkét fél rendszeresen támadott civileket és katonai célpontokat Izraelben, Iránban, Szíriában és Irakban. Ez az időszak még a Hámász terrorszervezet ellen dúló háborúhoz kapcsolódik, ugyanis Izrael több terrorizmus-központú szervezetet is célba vett, mint pl. a Hezbollah. Irán a Hezbollah támogatója.
Ha a nagy képet nézzük, akkor Irán és Izrael kapcsolata nagyon régóta viharos. Az 1979-es iráni iszlám forradalom óta a két ország több fronton – politikai, hírszerzési és szíriai, libanoni háborús övezetekben folytatott – árnyékháborút vív egymással. Mindemellett a katonai konfliktus egyik meghatározó szereplője az „atom”. 2015-ben az iráni atomalku (JCPOA) hosszabb távra korlátozta Irán megszerzendő uránmennyiségét és dúsítási fokát, de az Egyesült Államok 2018-as kivonulása után Irán fokozatosan visszatért az „atom-tervekhez”. Izrael vezetői többször jelezték, hogy nem fogják megvárni, amíg Irán nukleáris fegyverekhez jut, és készek katonai akciókra is az ügyben. Izrael stratégiai célja, hogy megakadályozza Irán nukleáris fegyverhez jutását, míg Irán a nukleáris program élénkítésével kívánja elrettenteni ellenségeit.
„Operation Rising Lion”
Június 13-a óta nyílt hadművelet zajlik a két ország között. Izrael először hatalmas offenzívával kezdett „Operation Rising Lion” fedőnév alatt, nukleáris és katonai célpontokat ért csapásokkal. Irán jelentős válaszcsapásokat hajtott végre drónokkal és rakétákkal, de Izrael légi fölényével lépéselőnyben van. A civil áldozatok súlyosak, a régió pedig fokozottan instabillá vált.
A hivatalos összesítés szerint (június 16-ig) Iránban eddig több mint 224 halott és 1 300 sebesült (katonai és civilek) jelentkezett; független források ennél magasabb, mintegy 400+ áldozatról számolnak be. Izraelben 21–24 halottról és több száz-ezer sérültről van szó, főleg a civilek közt; csak az egyik hullámban legalább 87 sebesültet regisztráltak. Számos település civil infrastruktúrája – például iskolák, egészségügyi intézmények, kereskedelmi épületek – súlyosan megrongálódott.
Nemzetközi reakció
Az Amerikai Egyesült Államok (USA) elnöke, Donald Trump figyelmeztette Iránt, hogy ha az országban történő bármely támadás amerikai célpont ér, akkor az USA kész belépni a konfliktusba szükség esetén. Mindeközben Amerika légvédelmi rendszerekkel segíti Izraelt a rakétavédelemben. Az Európai Unió, a G7, az ENSZ, Oroszország és Kína fegyverszünetre és visszafogott diplomáciára szólítanak fel. Mindemellett Oroszország felajánlotta a közvetítést a felek között, illetve javasolta Irán dúsított uránkészletének orosz tárolását, átalakítva azt atomreaktorokban felhasználható üzemanyaggá. Szaúd-Arábia, Katar és Omán szintén próbálkoznak a felek közötti közvetítéssel, Pakisztán azonban lezárta határát Irán felé. A kialakult háborús konfliktusban erős menekülthullámra lehet számítani a térségben.
A jövő kilátásai
Ha nem sikerül gyors tűzszünetet elérni, a felek mélyebbre süllyedhetnek a háború spiráljába, növelve a regionális összeomlás kockázatát, amikor aztán tényleg kimondhatjuk a „nagy Közel-keleti háborút”. Orosz, európai és kínai közvetítéssel van esély a felek visszafogására, de a radikális retorika akadályozza a párbeszédet. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Hezbollah, Jemeni lázadók és más Irán-barát csoportok csatlakozhatnak a konfliktushoz, ami Libanon és Szíria felől is kifelé terjesztheti a háborút. Oroszország pedig Ukrajnával áll háborús helyzetben, ami szintén nehezíti a tárgyalások megkezdését, ugyanis a saját „házuk táján sem tudnak rendet tenni…”
Gazdasági szempontból számolni kell a dráguló olajárakkal, amelyek a napokban már mutatkozni is fognak. Akik a határ mentén élnek, már találkozhattak a 20 forintos áremeléssel a benzinkutakon Magyarországon. Szlovákiában várhatóan 5-10 centes áremelkedésre lehet számítani a különböző üzemanyagoknál. A globális piacok idegesek a Közel-Keleti export útvonalak biztonsága miatt, a rizikófaktor miatt az export drágulhat. A regionális kereskedelem és turizmus jelentős visszaesése várható, így az amúgy is nehéz helyzetben lévő Közel-keleti országokban még inkább súlyosbítja a gazdasági válságot.
A mostani izraeli–iráni háború a nukleáris kérdés, a regionális dominancia és a belpolitikai nyomás kombinációja miatt pattant ki, és néhány nap alatt széles körű pusztítást okozott mindkét oldalon. A nemzetközi közösség erőteljes diplomáciai ráhatására lenne szükség a véres konfliktus leállításához, különben a Közel-Kelet egy instabilabb és veszélyesebb zónává válik. Az Izrael és a Hámász között dúló konfliktus minden bizonnyal csak a kezdet volt, s csak bízni tudunk abban, hogy a felek inkább asztalhoz ülnek, mintsem rakétákat lőnek az elkövetkező napokban/hetekben.
(sch)
Fotók:
Facebook/ Euronews Magyarország, Hopewell Chin’ono
