Az orosz–ukrán konfliktus negyedik éve tart, s nagyon úgy néz ki, hogy nem akar a végére jutni „a különleges katonai hadművelet”. Oroszország 2022. február 24-én teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, északról, keletről és délről támadva. Az ukrán erők váratlanul visszaverték az első előrenyomulást, ezért Moszkva ezt követően Kelet- és Dél-Ukrajnára helyezte át a hangsúlyt.
Kulcsfontosságú csaták 2022-ben
Kulcsfontosságú csaták következtek ebben az évben, ami kirajzolta háborús zónákat. Mariupol három hónapos ostrom után, 2022 májusában elesett, amivel Oroszország szárazföldi összeköttetést szerzett a Krím felé, amit 2014-ben „szerzett vissza”. 2022 őszére Ukrajna ellentámadásokba kezdett. A Harkiv megyei meglepetésszerű áttörés (2022 szeptemberében) során a térség nagy részét visszafoglalták, azonban válaszul Vlagyimír Putyin orosz elnök elhamarkodottan bejelentette négy megszállt régió (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja) annektálását, és részleges mozgósítást rendelt el. 2022 novemberében Ukrajna felszabadította Herszon városát és térségét, ami az év utolsó jelentős területi változása volt. Ezt követően a frontvonalak nagyrészt bebetonozódtak, mindkét oldalon kiépített állásokkal.
Felőrlés, állóháború
Oroszország felőrlő hadviselésre váltott a következő évben. 2023 elején Moszkva a Donbaszban fekvő Bahmut elfoglalására összpontosított. A Wagner zsoldoscsoport vezette a támadásokat, és 2023 májusában végül elfoglalta a rommá lőtt várost. A Wagner vezetőjének (Prigozsin) 2023. júniusi lázadása rövid időre megrázta Oroszország hátországát, de a fronthelyzetet nem változtatta meg. 2023 nyarán Ukrajna megindította régóta várt ellentámadását új nyugati harckocsikkal és tüzérséggel. Kisebb-nagyobb helyi sikereket értek el, de nem tudták áttörni az orosz védelmi vonalakat. 2023 végére a háború egyértelműen felőrlő konfliktussá vált: súlyos veszteségekkel mindkét oldalon, minimális területi mozgással. A frontvonalakat nem sikerült átrajzolni, ekkoriban még szinte lehetetlennek tűnt a „békés” megoldás. Mindenki csak arról beszélt, hogy „még hány fog tartani az öldöklés…”
A besorozás éve
Oroszország visszanyerte a kezdeményezést 2024-ben, az év első felében új orosz offenzíva nyílt Harkiv megyében, ami az ukrán erők átcsoportosítását kényszerítette ki. Ukrajna közben elfogadott egy jelentős mozgósítási törvényt, amely a hadsereg bővítését célozta. 2024 nyarán Ukrajna rajtaütést hajtott végre az oroszországi Kurszki területen, rövid időre falvakat foglalva el Szudzsa környékén, ám ezeket később elveszítette. Eközben a nyugati katonai segítség politikai okokból akadozott (például az amerikai támogatás kongresszusi elakadása miatt), Oroszország pedig folyamatosan erősítette védelmét. Az év végére a háború visszatért a beásott, állóháborús mintázathoz, enyhe orosz kezdeményezési előnnyel.
Elkezdődött a diplomácia
A konfliktus erőteljesen diplomáciai jelleget öltött amerikai közvetítéssel a tavalyi évben. Donald Trump 2025 januárjában hivatalba lépő kormánya a háború lezárását kiemelt céllá tette. (Természetesen a 48 óra alatti háborús lezárást nem tudta betartani, amivel kampányolt.) Ukrajna és Oroszország amerikai közvetítéssel tárgyalásokat folytatott Törökországban, amelyek fogolycserékhez és békejavaslat-tervezetekhez vezettek (több-kevesebb sikerrel). Oroszország ebben az évben a legnagyobb területi nyereséget érte el: az év végéig több mint 5 600 km²-t foglalt el, többet, mint 2023-24-ben összesen. Ez az előrenyomulás azonban rendkívül nagy veszteségekkel járt, miközben az ukrán védelem – nyugati fegyverekkel megerősítve – a legtöbb frontszakaszon kitartott. Kiemelt események voltak a Trump-Putyin találkozó Alaszkában, valamint a Trump–Zelenszkij-találkozó, ahol a béke lehetőségeiről tárgyaltak. Oroszország rekordmagas veszteségeket szenvedett, és fokozta az ukrán polgári infrastruktúra elleni támadásokat. 2025 végére Ukrajna gazdasága súlyosan megrendült: a GDP körülbelül 21%-kal maradt el a háború előtti szinttől, több mint 11 millió ember vált menekültté (ebből 6 millió külföldön), a közvetlen károk értéke pedig elérte a 195 milliárd dollárt.
A negyedik év
Az invázió negyedik évfordulóján a harcok továbbra is folytatódtak, megoldás nélkül. Január–februárban az ukrán hadsereg ritka helyi sikert ért el: mintegy 400 km²-t és nyolc falut foglalt vissza a déli, Dnyipropetrovszk menti frontszakaszon. A nagyobb béketárgyalások csak fogolycseréket és előzetes megállapodásokat eredményeztek. Oroszország és Ukrajna továbbra is távol áll egymástól az alapvető kérdésekben: területi hovatartozás és biztonsági garanciák. Ukrajna nem hajlandó lemondani területéről, míg Oroszország további donbaszi területek átadását és ukrán semlegességet követel. Összességében Oroszország Ukrajna nemzetközileg elismert területének mintegy 15–20%-át tartja megszállva.
Veszteségek
Az emberi veszteség elképesztő. Független becslések szerint (CSIS/Reuters) 2022 februárja és 2026 januárja között az orosz harci halottak száma 275 000-325 000 fő, míg az ukrán veszteségek 100 000-140 000 főre tehetők. Az orosz veszteségek megközelítőleg kétszer akkorák. A polgári áldozatok száma is nő: az ENSZ szerint 2025-ben több mint 2 500 civil halt meg és 12 000 megsebesült, ami 31%-os növekedés 2024-hez képest. A polgári áldozatok döntő többsége Ukrajnában történt orosz támadások következtében.
Társadalmi hatások és a hogyan tovább…
A háború súlyosan lerombolta Ukrajna gazdaságát. A közvetlen károk értéke 2022–2025 között mintegy 195 milliárd dollár, az újjáépítés költségét pedig már 588 milliárd dollárra becsülik.
Ez Európa legnagyobb menekültválsága a második világháború óta: több mint 6 millió ukrán él külföldön, és 4,6 millióan az országon belül lettek menekültek. Oroszország is megterhelt: a harci halottak száma ott is elérte a százezres nagyságrendet, miközben a szankciók hatása egyre erősebben érezhető.
A legtöbb kérdés mindig arra irányul, hogy vajon mikor lesz vége a konfliktusnak. A legtöbb tárgyalás sikertelen volt, hiába a közbenjárás, még tűzszünetet sem sikerült kiharcolni. A legfőbb vita továbbra is a területi kérdések és Ukrajna biztonsági garanciái körül forog. Jelenleg az elemzők három lehetséges forgatókönyvet látnak az idei évben. Tárgyalásos tűzszünet a frontvonalak mentén. A második, s talán a legvalószínűbb, hogy idén is folytatódik a felőrlő háború, elhúzódnak a harcok idén. A legkevésbé valószínűbb felvetés az ún. Hirtelen fordulat, miszerint valamelyik fél teljesen összeomlik, s nem lesz képes fenntartani a harcot. Az ötödik évébe lépő háború továbbra is egy elkeseredett konfliktus.
(sch)
Források: Reuters, The Guardian, Al Jazeera, U.N. monitors
Fotók: Facebook/Győri Boldizsár helyszíni felvételei
