Minden év február 21-én a világ megemlékezik az anyanyelv nemzetközi napjáról, amelyet az UNESCO 1999-ben hirdetett meg, felhívva a figyelmet a nyelvi sokszínűség megőrzésének fontosságára. Az ünnep, avagy emléknap célja, hogy támogassa a kulturális sokféleséget és elősegítse az anyanyelven történő oktatást, valamint a kisebbségi és veszélyeztetett nyelvek fennmaradását.
A nap története 1952-re nyúlik vissza, amikor Bangladesben (akkori Kelet-Pakisztánban) diákok tüntettek az anyanyelvi jogokért. A demonstrációt a hatóságok erőszakkal fojtották el, és több diák életét vesztette. Az ő emlékükre jelölte ki az UNESCO február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjaként. A világon jelenleg több mint 7000 nyelv létezik, de a globalizáció és a nyelvpolitikai változások miatt sok közülük veszélyben van, mondhatnák kihalóban. A nyelvi sokszínűség megőrzése azért is kulcsfontosságú, mert minden nyelv egyedi módon tükrözi az adott kultúra történelmét, gondolkodásmódját és értékeit.
Az anyanyelv nemzetközi napján számos országban rendeznek konferenciákat, iskolai programokat és kulturális eseményeket, hogy erősítsék az anyanyelv használatának jelentőségét és ösztönözzék a többnyelvűséget. Az UNESCO és más szervezetek különféle kezdeményezésekkel segítik a kisebbségi nyelvek fennmaradását, például digitális platformokon, oktatási programokon keresztül.
Érdekességek a magyar nyelvről
Lehet általános nyelvi kalauznak fog tűnni ez a néhány gondolat, viszont csak akkor tudatosítjuk, hogy milyen érdekes is az a nyelv, amit beszélünk, ha külsőleg olvasunk róla. A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozik, és Európában egyedülálló módon nem az indoeurópai nyelvek közé sorolható. A világ egyik legrégebbi nyelve, amely több mint ezeréves írott múltra tekint vissza. Érdekesség, hogy a magyar nyelv rendkívül gazdag ragozási rendszerrel rendelkezik: akár 18 különböző esetet is használ a nyelvtani szerkezetekben. Egy másik különlegesség a szóképzés és az összetett szavak használata, amelyek lehetővé teszik hosszú, mégis érthető kifejezések létrehozását. Mindemellett a nyelvtörő mondatok is páratlan szépségét mutatják a magyar nyelvnek. Az egyik örök kedvencem: Egy tucat kupac kopasz kukac, meg még egy tucat kupac kopasz kukac, az két tucat kupac kopasz kukac.
Ha a leghosszabb magyar szóra gondolunk, akkor többünknél a „megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért” kifejezés jut eszünkben a maga 44 betűjével, azonban van ennél hosszabb is. Íme a 67 betűs csoda: eltöredezettségmentesítőtleníttethetetlenségtelenítőtlenkedhetnétek.
Továbbá, a magyar nyelvben a szavak jelentése gyakran változhat attól függően, hogy milyen toldalékokat csatolunk hozzájuk. Például a „ház” szóból képezhető „házunk”, „házatok”, „házaik” mind különböző tulajdonosokat jelölnek.
Érdekességek a szlovák nyelvről
Mindennap találkozunk a szlovák nyelvvel, hisz itt élünk. A szlovák nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágához tartozik, és a nyugati szláv nyelvek közé sorolható. Legközelebbi rokonai a cseh és a lengyel nyelvek, de bizonyos hasonlóságokat mutat az orosszal és az ukránnal is. Kedves emlékeim egyike, Lengyelországban szinte megértettük egymást a vendéglátóinkkal úgy, hogy ők lengyelül, mi szlovákul beszéltünk. Alapvetően a nyelvrokoni kapcsolat jól működik a szláv nyelvcsaládban.
A szlovák nyelv egyik érdekessége a háromféle kiejtett „l” hang (kemény, lágy és félkemény), valamint az ékezetes betűk széles skálája (mäkčeň), például a č, š, ž, ä. Az ékezetek pontos kiejtését meghatározzák, és ezek fontos szerepet játszanak a szavak jelentésének megkülönböztetésében. Nyelvtani szerkezete gazdag ragozási rendszerrel rendelkezik, és hat nyelvtani esetet használ a főnevek és melléknevek alakváltoztatására. Emellett a szlovák egyike azon kevés nyelveknek, amelyekben az ikerszám (duális) bizonyos formái még ma is megmaradtak a nyelvjárásokban.
A szlovák nyelvnek különféle nyelvjárásai léteznek, amelyeket három nagy csoportra osztanak: nyugati, középső és keleti nyelvjárások. Ezek közül a középszlovák nyelvjárás alapozta meg a modern irodalmi szlovák nyelvet a 19. században.
Gyerekkorom egyik érdekes, és szép története a magyar és a szlovák nyelv kapcsolatáról egy szlovák költőhöz kötődik, Pavol Országh-Hviezdoslavhoz. Első verseit magyarul kezdte írni, magyar iskolában kezdett tanulni, majd szlovák intézménybe került, s szlovákul alkotott. Az szlovák tanárnő az iskolánkban úgy mesélte, Hviezdoslav alkotói nyelvében édesanyja is közrejátszott, ugyanis anyukája nem tudott magyarul, viszont a költő szerette volna, ha el tudja olvasni alkotásait.
A világ legnehezebb nyelvei
A világ legnehezebb nyelveinek meghatározása számos tényezőtől függ, például a nyelvtani szerkezettől, a hangrendszertől és az írásrendszertől. Íme néhány nyelv, amelyeket a nyelvtanulók és nyelvészek gyakran a legbonyolultabbak közé sorolnak:
- Mandarin kínai – A tonális rendszer és a több ezer karakterből álló írásrendszer rendkívül megnehezíti a tanulását.
- Arab – Az írásrendszere és a változatos nyelvjárások miatt különösen nehéz elsajátítani.
- Magyar – A komplex ragozási rendszer és a sajátos szóképzés miatt kihívást jelent a tanulók számára.
- Japán – A három írásrendszer (hiragana, katakana, kandzsi) kombinációja és a bonyolult nyelvtan nehezíti a tanulást.
- Baszk – Egy teljesen elszigetelt nyelv, amelynek eredete nem kapcsolódik más nyelvcsaládokhoz.
- Finn – Az összetett nyelvtani szerkezet és a ragozási rendszer miatt nehéz megtanulni.
- Izlandi – Az archaikus nyelvtan és a bonyolult ragozási rendszer miatt számít nehéz nyelvnek.
Holt nyelvek és érdekességeik
A világ számos nyelve mára kihalt, azonban egyesek különös módon maradtak fenn. Az ókori latin például tovább él a tudományos terminológiában és az egyházi használatban. Az egyiptomi hieroglifákból kifejlődött kopt nyelvet ma is használják a kopt keresztények liturgiájában. A sumer nyelv, amely a legrégebbi írott nyelv, teljes egészében eltűnt, de az agyagtáblák révén rengeteg információ maradt fenn róla az utókor számára.
Emlékszem, egyetemista koromban egy ilyen típusú előadáson arról beszélt a professzor, hogy vannak már olyan kis közösségek, ahol holtnyelveket próbálnak feltámasztani azzal a metódussal, hogy a gyerekükkel már azon a nyelven beszélnek (pl. óhéber), így elültetve a „nyelvélesztés” magját.
(sch)
Képek: pixabay.com
