Március 16–18. között tizenegy európai ország delegált újságírói és közösségi kommunikátorai találkoztak Brüsszelben az „Everyday Cohesion” (Mindennapi Kohézió) című projekt záróeseményén. A programot az Európa Ház civil szervezet szervezte és koordinálta, amelynek célja, hogy közelebb hozza az Európai Unió kohéziós politikáját a polgárokhoz – különösen azokhoz, akiknek mindennapjait az uniós források jelentősen befolyásolják, mégis kevéssé ismerik annak működését vagy elveit.
A háromnapos találkozó nemcsak formális programokat kínált, hanem valódi lehetőséget biztosított a tapasztalatcserére, a közös gondolkodásra és az EU-ról szóló narratívák újraértelmezésére. A résztvevők ellátogattak többek között az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságához (DG Regio), részt vettek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) által szervezett Civil Társadalmi Héten (Civil Society Week), valamint stratégiai műhelymunkában dolgoztak együtt a Press Club Brussels Europe szakértőivel.
A program során kulcsfontosságú beszélgetések zajlottak többek között Hencsey Mónika főigazgató és munkatársai részvételével a DG Regio brüsszeli irodájában, ahol a résztvevők betekintést nyerhettek abba, hogyan épül fel az uniós kohéziós politika működtetése, és miért kulcsfontosságú a civilekkel való együttműködés. Hangsúlyos üzenetként hangzott el: az EU intézményekkel szembeni bizalom törékeny, és ezen csak aktív, kézzelfogható kommunikációval lehet változtatni.
A polarizációtól az együttműködésig: Képesek-e a demokráciák újra nagyot álmodni?
A program egyik meghatározó pillanata volt a Civil Society Week nyitóeseménye, ahol inspiráló beszédek és élénk panelbeszélgetések zajlottak politikai döntéshozók, civil szervezetek képviselői és az állampolgárok részvételével. Az eseményt Oliver Röpke, az EGSZB elnöke nyitotta meg, majd Albena Azmanova, a londoni City University professzora tartott gondolatébresztő előadást „A polarizációtól az együttműködésig: Képesek-e a demokráciák újra nagyot álmodni?” címmel. Azmanova arra hívta fel a figyelmet, hogy a megosztottság korszakában különösen fontos a demokratikus újrakezdés, amely csak párbeszéddel, közösségi részvétellel és hosszú távú gondolkodással érhető el.
A Shada Islam moderálásával zajló panelbeszélgetés a „Még mindig egységben a sokféleségben?” kérdéskört járta körül. Younous Omarjee EP-alelnök, Adriana Porowska lengyel miniszter (a román EU-elnökség képviseletében), Schmidt Szabolcs, az Európai Bizottság igazgatója, valamint civil és ifjúsági szervezetek képviselői – többek között Brikena Xhomaqi és Petros Fassoulas – osztották meg tapasztalataikat és javaslataikat. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az EU akkor lehet valóban befogadó és erős, ha nem csupán gazdasági, hanem társadalmi kohéziót is épít.
A találkozók során visszatérő témaként jelent meg a kérdés: hogyan lehet emberi nyelvre lefordítani a brüsszeli politikát? A válasz sokak szerint a helyi történeteken, személyes példákon és közösségi tapasztalatokon keresztül vezet. Az „Everyday Cohesion” projekt épp ezt próbálta megvalósítani: 12 országból kiválasztott résztvevőin keresztül olyan történeteket mutatott be, amelyek hitelesen és érzékenyen tükrözik az uniós kohézió valódi arcát.
A beszélgetések során hangsúly került arra is, hogy a kohéziós politika megítélését gyakran torzítja a nemzeti szintű politikai kommunikáció. A nettó befizetők országai – mint Hollandia vagy Németország – gyakran a hozzájárulás költségéről beszélnek, míg a kedvezményezettek politikusai sokszor saját sikerként tálalják az EU által finanszírozott projekteket. Így az emberek gyakran nem tudják, honnan jött a forrás, és mit jelent valójában az európai támogatás.
A kohéziós források hatékonyságát befolyásolja a helyi kormányzás minősége, az átláthatóság és a szakmai tervezés. A résztvevők arra is rávilágítottak, hogy míg egyes régiókban az EU-s támogatások konkrét változásokat hoztak – új utak, kulturális intézmények, környezetvédelmi beruházások –, addig máshol a források hatása kevésbé érzékelhető, vagy a korrupció rontja az eredményességet.
A DG Regio igazgatósága kiemelte: a kommunikáció megerősítése, az állampolgári tudás mélyítése és a civil társadalom bevonása kulcsfontosságú az EU jövője szempontjából. Mint elhangzott: az EU nemcsak pénzügyi forrás, hanem közösségi érték, amely a kölcsönös szolidaritáson és partnerségen alapszik.
Az „Everyday Cohesion” projekt egy évnyi intenzív munkával jött létre, és olyan közösségi tagokat vont be, akik angolul kommunikáló, helyben aktív újságírók, civil szervezeti tagok, közösségi vezetők voltak. Barabás Miklós, a szervezők egyike kiemelte: nem volt cél kizárólag profi újságírókat toborozni, sokkal inkább olyanokat, akik saját közösségükben hídépítő szerepet töltenek be.
A rendezvény végkicsengése világos és egyértelmű volt: az Európai Unió kohéziós politikája csak akkor válhat élő valósággá, ha az állampolgárok nemcsak elszenvedői, hanem aktív alakítói is lehetnek az EU jövőjének. Ehhez azonban több empátiára, jobb kommunikációra és valódi részvételre van szükség. A kohézió nem absztrakt fogalom – hanem mindennapi valóság. Európa ott van egy megépült hídban, egy új iskolában, egy szennyvíztisztító telepben – és minden emberi történetben, amely mögötte áll.
Az „Everyday Cohesion” projekt azt bizonyította: az uniós kohézió politikája nem csupán számokról, támogatási százalékokról és technikai mutatókról szól – hanem emberekről, közösségekről és a közös jövőbe vetett hitről.
(lk)
