A komáromi közönségtalálkozón egy estére újra megelevenedett a 15. század, amikor is a Wine Garden meghívására a városba érkezett a Hunyadi címszereplője, Kádár L. Gellért. Kulisszatitkokat árult el a kaszkadőrjelenetekről Sereghy Zoltán, míg a korról Mózes Endre történelemtanár mesélt érzékletesen. A beszélgetést könnyed profizmussal Récsei Noémi vezette, múlt és jelen határmezsgyéjén lavírozva.
Récsei Noémi és beszélgetőpartnerei: Kádár L. Gellért, Sereghy Zoltán és Mózes Endre
Kitaláció vagy múltbéli hűség?
Mózes Endre történelemtanár történelmileg és érzelmileg is segített kontextusba helyezni a sorozatot. Hunyadi sosem járt Komáromban, mégis két szobor őrzi itt az emlékét, ami nem véletlen. A 15. század mozgalmas periódusában négy király váltotta egymást a trónon, már nem vérségi alapon, hanem a magyar rendek által választva, miközben a mindennapokat a villámgyorsan terjeszkedő oszmán birodalom árnyékolta be. A tíz részes sorozatot nem dokumentumfilmként, hanem egy eposzként érdemes nézni, ugyanis annak minden eleme megvan benne, így a sosem hibázó főhős és a vele egy közel egy szinten álló ellenség, jelen esetben Murat szultán. Dramaturgiailag ezért játszhat szabadon a történésekkel, mert ugyan Hunyadi nem volt szerelmes Brankovics Marába, nem mentette meg Zsigmondot Galambócnál, szakállat sem viselt, sőt még Cillei sem volt az a megátalkodott gonosz, Mehmet anyja pedig biztosan nem magyar volt, de mindezek egy szemernyit sem vonnak le a nagyívű történet varázsából.
Mózes Endre történelemtanár hiteles képet festett a 15. századról, és kiemelte, a sorozat nem történelmi dokumentumfilm, hanem eposz
„A 15. században nem voltak nemzetiségek, az határozott meg téged, hogy milyen a vallásod és kit szolgálsz. Hunyadi keresztény volt és a királyt szolgálta. Az elveiért pedig hajlandó volt feláldozni saját magát. Ma talán a self made man rá a találó kifejezés, hiszen a semmiből jött, ki tudta használni a lehetőségeket, ugyanakkor önazonos volt bátor” – foglalta össze Mózes Endre.
Kaszkadőrként a vár fokán és a várárok mélyén
Sereghy Zoltán, a Hunyadi akciójeleneteinek egyik fontos kaszkadőre, bepillantást engedett a kulisszák mögé. Hajnalban kelés, 12 órás forgatások, idegen lovak és műanyag páncélok, melyek súlya a nap végére az eredetivel vetekedett. „A nézők akciót és intim jeleneteket akarnak, a Hunyadiban mindkettőt megkapták. A sorozatban hol magyar vitézt, hol török janicsárt alakítottam, attól függően, mire volt szükség. A feladat azonban mindig ugyanaz volt: precízen, sérülésmentesen végrehajtani az adott jelenetet.” A lovas kaszkadőr a legszívesebben magyar történelmi filmekben szerepel, láthattuk például a Hadikban, de olyan népszerű sorozatokban is mint például a Witcher.
A fiú, aki átlépte a határt és Hunyadivá vált
Kádár L. Gellért története önmagában is egy eposz. Egy nagyobb erdélyi faluból, Zaboláról indult, ahol kapcsolatba került az anyafölddel és minden nap a Kárpátok vonulatát csodálhatta. Matematikát és informatikát tanult, mígnem a színjátszás világa örökre elcsábította. A marosvásárhelyi színművészetin végzett, 5 évig játszott is az ottani teátrumban, mígnem jött a lehetőség, méghozzá a válogatás Hunyadi szerepére.
A castingig sem volt könnyű az út, hiszen a koronavírus-járvány miatti határzár idején kellett Budapestre jutnia. „Ha nem engedtek volna át az első határátkelőn, mentem volna tovább. De átengedtek.” A szerepet végül hosszú hónapok bizonytalansága után nyerte el, többször úgy ment haza Erdélybe, hogy nem kapott konkrét választ. Mígnem hónapokkal később jött a hír: övé a címszerep.
Zsúfolásig megtelt a Duna Menti Múzeum terme a július 25-i közönségtalálkozón
„Kemény hetek, hónapok következtek, a színházi létet teljesen fölperzseltem. Idegen nyelveken kellett megszólalnom, az olasz még könnyen ment, hiszen a latin nyelvcsaládba tartozik, így a románhoz közel áll, de ott volt a szerb, a török és a cseh. Ez utóbbival meggyűlt a bajom, az egy mondatomat is felragasztottam a díszletre és csak úgy tudtam elmondani. Hat-hét hónapom volt arra, hogy megtanuljak balkezesként jobb kézzel karddal vívni és biztosan ülni a nyeregben. A forgatás utolsó napjáig rengeteget tanultam a kaszkadőröktől, amiért rendkívül hálás vagyok” – mondta el az egyre népszerűbb színész. A napi 10-12 órás forgatások embert próbálóak voltak, és hiába a sok véres csatajelenet, számára mégis az egyik legnehezebb rész az volt, amikor Hunyadi közölte a családjával, hogy meg fog halni.
Hunyadi nem járt Komáromban, Komárom mégis ott volt a Hunyadiban
A figyelmes szemek felfedezhették, hogy bizony a dél-komáromi Monostori erőd falai is feltűntek a sorozatban. „Három-négy napot forgattunk itt. Olyan meghatározó részeket, mint például a tábortűz-jelenet, ahol Hunyadi és Brankovics Mara elbújnak, hogy szeretkezzenek, de rajtuk üt a török. De itt tanítja Hunyadi Szilágyi Erzsébetet a vívásra is. Ehhez felküldtek bennünket az erőd tetejére, és ki voltunk ugyan biztosítva, de láttam a stábtagok szemében, hogy ők még nálam is jobban izgulnak” – mesélt az itteni élményeiről Kádár L. Gellért.
Hunyadi szobra Budapesten, az I. kerületben + egy merész vállalkozó 🙂
A színész kiemelte, hogy minden szerep egy lehetőség, ő pedig élni fog ezekkel a lehetőségekkel. Úgy hírlik, hogy a folytatás is készül, amiben Hunyadi biztosan visszatér valamilyen formában, mi pedig már most izgatottam várjuk. Addig pedig magunkkal visszük annak az estének az emlékét, amikor Komáromba újra beköltözött a történelem, méghozzá élőben, lélegzően, emberi arcokkal.
(sze)
