Az Európai Unió egyik kiemelt célja a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a fenntartható fejlődés biztosítása. Ennek egyik legfontosabb eszköze a Kohéziós Alap (Cohesion Fund), amely kifejezetten a kevésbé fejlett tagállamokat segíti infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások finanszírozásával.
A Kohéziós Alap 1994-ben jött létre, és az EU strukturális politikájának része. Fő célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítása. A Kohéziós Alap azon tagállamokat célozza meg, amelyek bruttó nemzeti jövedelme (GNI) egy főre vetítve kevesebb, mint az EU-átlag 90%-a. Célja a gazdasági és társadalmi különbségek csökkentése, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítása. A Kohéziós Alap jelenleg ugyanazon programozási, irányítási és monitoring szabályok alá tartozik, mint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA), a Közös Rendelkezések Rendelete alapján. A 2014–2020-as időszakban a Kohéziós Alap a következő országokat érintette: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.
A Kohéziós Alap főbb támogatási területei
A Kohéziós Alap összesen 63,4 milliárd eurót különített el az alábbi tevékenységi kategóriákra: transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) és környezetvédelem. Különösen az európai szempontból kiemelt fontosságú a közlekedési projektek finanszírozása az EU által meghatározott prioritások szerint. A környezetvédelem területén olyan projekteket támogatnak, mint az energiahatékonyság javítása, a megújuló energiaforrások felhasználása, a vasúti közlekedés fejlesztése és közösségi közlekedés elősegítése.
Magyarországon az M3-as autópálya fejlesztése az alap támogatásával valósult meg, amely segítette a gyorsabb és biztonságosabb közlekedést Kelet-Magyarország felé, mindemellett a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep megépítése hozzájárult a Duna vízminőségének javításához. Lengyelországban az autópályahálózat jelentős fejlesztése, amely segítette az ország gazdasági integrációját, illetve sikeres volt a varsói metróhálózat bővítése a fenntartható közlekedés jegyében. Romániában a vízhálózat korszerűsítése és a szennyvízkezelési rendszerek fejlesztése javította az életminőséget a Kohéziós Alapnak köszönhetően, a Duna-delta környezetvédelmi programja pedig segítette a természeti értékek megőrzését.
Kiemelt szerepet kap az alap, Szlovákiát is támogatják
A 2021–2027-es EU-s költségvetésben is kiemelt szerepet kapott a Kohéziós Alap, amelyen keresztül milliárdos nagyságrendű eurós támogatás áll rendelkezésre az arra jogosult tagállamok számára. A pénzügyi eszközök pályázati úton érhetők el, és a projekteknek szigorú fenntarthatósági és gazdasági kritériumoknak kell megfelelniük.
Szlovákia 12,8 milliárd eurót kap a 2021–2027 közötti időszakra, amelyek célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése. A Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF) és a Kohéziós Alapból 4,2 milliárd euró segíti az országot abban, hogy elérje klímacéljait és csökkentse az orosz energiafüggőséget. Ez az összeg növeli az ország megújuló energiaforrásainak részarányát, valamint csökkenti a végső energiafogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását a középületekben. A Méltányos Átállási Alap (JTF) 459 millió euróval segíti az energiaátmenet társadalmi-gazdasági költségeinek enyhítését. Ez új munkahelyek teremtését, képzéseket és zöld technológiákba történő beruházásokat támogat, valamint vonzóbbá teszi az érintett régiókat a fiatalok számára.
Egy 1,9 milliárd eurós keret célja a digitalizáció előmozdítása, a kutatási és innovációs kapacitások növelése, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása Szlovákiában. Kiemelt figyelmet kap az egyetemek, a magánszektor és az üzleti szféra közötti együttműködés erősítése is. Az Európai Szociális Alap Plusz (ESF+) 3,2 milliárd euróval támogatja az Európai Szociális Jogok Pillérének végrehajtását. Ebből kb. 680 millió eurót fordítanak a marginalizált roma közösségek életkörülményeinek javítására, valamint az inkluzív oktatás és a szociális szolgáltatások fejlesztésére minden közösség számára. 203 millió euró segíti a munkavállalókat át- és továbbképzésben, hogy megfeleljenek a folyamatosan változó munkaerőpiaci igényeknek.
A bizottság tagjai üdvözölték Szlovákiát
„A partnerségi megállapodás meghatározza az utat Szlovákia számára, hogy kezelje legfontosabb kihívásait, beleértve az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését, a Covid-válságból való kilábalást és a regionális egyenlőtlenségek mérséklését. Gratulálok Szlovákiának ehhez a mérföldkőhöz, és várom a szlovák program véglegesítését, hogy a Kohéziós Politika új beruházásokat indíthasson el egy versenyképesebb, zöldebb és igazságosabb Szlovákiáért” – nyilatkozta Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős biztos. Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztos a következőket mondta: „Üdvözlöm Szlovákia kezdeményezését, hogy segítse a munkavállalókat a megfelelő készségek megszerzésében, fejlessze a szociális szolgáltatásokat és javítsa a rászorulók – különösen a marginalizált roma közösségek – életkörülményeit. Örömmel látom, hogy a partnerségi megállapodás új programokat nyit meg a gyermekek és fiatalok számára, az Európai Gyermekgarancia és az Ifjúsági Garancia programokkal összhangban.” Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelemért, óceánokért és halászatért felelős biztos kifejtette, ez a partnerségi megállapodás lehetővé teszi Szlovákia számára, hogy digitálisabbá és fenntarthatóbbá tegye gazdaságát, elősegítve a körkörös és környezettudatos üzleti gyakorlatokat. Emellett hozzájárul a fenntartható, innovatív és alacsony szén-dioxid-kibocsátású akvakultúra szektor fejlesztéséhez, valamint az iparág digitális átállásának támogatásához.
(sch)
Képek: pixabay.com
