A huszonegyedik század egyik leghatalmasabb globális problémája a klímaválság, az éghajlatváltozás. Évről évre egyre jobban érezzük a negatív jelenség hatásait hazánkban, növekszik a szárazabb napok száma, kevesebb az eső, s a bioszféra teljes átalakuláson megy át, ami nem feltétlen kedvez a helyi ökoszisztémának. Mindemellett ott vannak az olvadó gleccserek, az egyre több földrengés, a szélsőséges viharokkal érkező villámárvizek, amikkel folyamatosan küzdenek az emberek.
Per, kártérítés, egy lépés előre
A BBC legutóbbi beszámolója szerint, mostantól az ENSZ legfelsőbb bíróságának döntése alapján megnyílt az út, hogy az országok bepereljék egymást az éghajlatváltozás miatt, beleértve a felmelegedést okozó gázok kibocsátását is. Azt a hágai Nemzetközi Bíróság ugyanakkor kijelentette, nehéz lesz kibogozni, hogy ki a felelős a klímaváltozás egyes részeiért. A döntés nem kötelező érvényű, de jelentős következményekkel járhat még így is. Mindenesetre ez a döntés egyfajta győzelem azon országok számára, amelyek nagyon kiszolgáltatottak az éghajlatváltozásnak.
Az ENSZ legfelsőbb bíróságának döntése nem feltétlenül jelenti azt, hogy környezeti változásokat fogunk érezni a hétköznapokban, sőt… Már-már megkérdőjelezhető az is, hogy vajon van-e visszaút, de mindenképp egy lehetőség azon országoknak, akik valójában „nem tehetnek” róla. A bíróság kimondta, hogy a fejlődő országoknak joguk van kártérítést követelni a klímaváltozás hatásaiért, például a megsemmisült épületek és infrastruktúra miatt. Amennyiben egy rész helyreállítása nem lehetséges, akkor az adott kormány kártérítést követelhet. Ez vonatkozhat egy adott szélsőséges időjárási eseményre is, ha bizonyítható, hogy azt az éghajlatváltozás okozta. Ezt mindig eseti alapon kell eldönteni majd. (Érdekességek, hogy még 2023-ban Magyarország is a fejlődő országok közé tartozott, hiába EU-s tagállam. Szlovákiát már a fejlett országok közé sorolják ezen a térképen.)
Egyelőre az nem világos, hogy egy adott országnak mekkora kártérítést kellene fizetnie. Egy korábbi, a Nature folyóiratban megjelent elemzés becslése szerint 2000 és 2019 között a klímaváltozás 2,8 milliárd dolláros veszteséget okozott, ez óránként 16 millió dollár. A Nemzetközi Bíróság elé került, példa nélküli ügyet 2019-ben egy csoport fiatal joghallgató kezdeményezte, akik a klímaváltozás frontvonalában álló csendes-óceáni szigetről, Vanuaturól érkeztek. A sziget egyébként a szélsőséges időjárásnak leginkább kitett rész a világon. Az ügyet sok szegényebb ország is támogatta a csalódottságukból fakadóan, hogy a fejlett országok nem tartják be a korábbi ígéreteiket a növekvő probléma kezelését illetően.
Szárazság és kétséges jövő
Bármennyire is örülhetünk annak, hogy van globális előrelépés hivatalos formában, nem mehetünk el az mellett, hogy Szlovákiát milyen szinten sújtja a globális éghajlatváltozás, a klímaválság. Az ország éves átlaghőmérséklete az elmúlt 100 évben több mint 1,5 °C-kal emelkedett. A forró napok száma (amikor a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 °C-ot) megduplázódott az 1960-as évekhez képest. A hőhullámok gyakoribbá és hosszabbá váltak, különösen a városokban, például Pozsonyban vagy Kassán. A 2022-es és a 2025-ös év is történelmi aszályokat hozott az országban, különösen a déli régiókban (pl. Nyitra, Komárom, Nagykürtös). A talajvízszint tartósan csökkent, a mezőgazdaság vízellátása kritikussá vált. A folyók, patakok vízhozama csökkent (pl. Ipoly, Garam), egyes vízfolyások időszakosan ki is száradnak. Arról nem is beszélve, hogy egyes településeknél (Ipolyság, Tornalja) vízkorlátozásokat kellett bevezetni.
A természeti kincseink sincsenek biztonságban. A klímaváltozás gyengíti az erdőket, különösen a fenyőerdőket, amelyek fogékonyabbá váltak a kártevőkre (pl. szúbogár). Ebből fakad a kényszerszerű fakitermelés, az új erdők telepítése, ami viszont nem olyan ütemben halad (növekszik), ami segítenek a klímaváltozás megfékezésében. Az Alacsony-Tátra és a Szlovák Paradicsom térségében hatalmas fenyőerdők pusztultak el. Az élőhelyek fokozatos átalakulása veszélyezteti a ritka fajokat, például a zergét, mormotát és egyes madárfajokat. A víztározók és folyók (pl. a Duna szlovák szakasza) vízszintje is csökken, ami hatással van az ivóvízbázisokra is. A Csallóközben pl. az ivóvíz szennyezése sem segíti a helyzetet, amin viszont lehetne segíteni. A szélsőséges időjárás (heves esőzések vs. hosszú szárazság) megnehezíti a vízkészletek kezelését. Az árvíz és vízhiány paradox módon egyszerre jelentkezik: tavaszi áradások, viharokból fakadó villámárvizek és nyári szárazság.
A Tátrában olvadnak a kis gleccserek, hómezők, és az állandó hóhatár is magasabbra tolódik. Ez közvetlenül érinti az alpesi fajokat, növényeket és állatokat, amelyeknek nincs hova „feljebb menniük”. A téli turizmus is szenved: kevesebb a természetes hó, csökken a síszezon hossza.
A kukorica, repce és más nyári kultúrák szenvednek a vízhiánytól, hozamcsökkenés tapasztalható. A klímaváltozás miatt változni kell a vetésszerkezeten: egyes gazdák áttérnek szárazságtűrőbb növényekre. A talajerózió, szélsőséges viharok és jégesők is jelentős kárt okoznak. Az urbanizált területek hőszigetként viselkednek, ahol a klímaváltozás hatása fokozottabb. Pozsonyban és más nagyvárosokban az éjszakai hőmérséklet is alig csökken nyáron, ami az alvást és egészséget is rontja. Egyre fontosabbá válik a városi zöldfelületek bővítése és az árnyékolás, már több településen is zöldtetőket készítenek, s próbálják védeni a lakosságot, illetve a környezetet.
Mi lesz veled, Balaton?
A sokak által kedvelt magyar tenger is sokszor van fókuszban a klímaválság témája kapcsán. Magyar kutatók többször felhívják a figyelmet arra, hogy bizony nagyon komoly problémák léphetnek fel Balatonnál. Érdekesség kedvéért érdemes szemügyre venni a jelenséget.
„Sokan azt gondolják, hogy a 2025 legnagyobb tudományos kihívása a mesterséges intelligencia vagy a kvantumszámítógépek, de valójában az életünk szempontjából a klímaváltozás a legkritikusabb. Már nem is éghajlatváltozásnak kellene hívni ezt a folyamatot, hanem valami sokkal drámaibb névvel illetni… Ez a változás 20 év múlva teljesen be fogja határolni az életünket, és ezt nagyon kevesen értik meg igazán…” – közölte dr. Tóth Viktor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársának gondolatait a Telex. A szakértő arról beszélt, hogy bár nem aggasztó a helyzet a Balaton jelenlegi algásodásával kapcsolatban, félő, hogy legnagyobb tavunkból mediterrán tavat csinál a klímaváltozás, ha nem teszünk ellene semmit. Tóth Viktor azt mondta: 20-25 évvel ezelőtt a Balatonnak nyár végén két arca volt, az algásabb Keszthelyi-, Szigligeti-medence, és a tisztább vizű Szemesi- és Siófoki-medence. Ez a különbség látszik most eltűnni, már nyár elején helyenként bealgásodott a Balaton, és nemcsak a nyugati, hanem a keleti része is. Szerinte a mostani algásodás része egy olyan átrendeződésnek, ami összefügg a klímaváltozással és a nádassal is. A tó hőmérséklet-emelkedéséről azt mondta: az elmúlt nagyjából 150 év során a Balaton vízhőmérséklete mintegy 2,2 Celsius-fokkal emelkedett.
„Ami különösen aggasztó, hogy a változás nagy része az elmúlt 30 évben következett be. Az azt megelőző 120 év alatt mindössze körülbelül 0,5 fokos emelkedést regisztráltunk, majd a ’80-as évek közepén történt egy töréspont a hőmérsékleti trendekben: ezt követően a melegedés üteme hirtelen felgyorsult. Azóta a hőmérséklet-emelkedés mértéke nagyjából három-négyszeresére nőtt az előző korszakhoz képest” – jelezte. „Nyilván nem szeretnék jósolgatni, de azért muszáj: bátran leírhatjuk, hogy éveken belül a Balaton egy mediterrán jellegű tóvá válhat” – mondta. „Ez azt jelenti, hogy a mediterrán tavaknál ismert problémák nagy valószínűséggel meg fognak jelenni a Balatonban is, elsősorban az algásodás.” Megjegyezte, hogy ez nemcsak az ökoszisztémának, hanem a turizmusnak is rosszat tesz, hiszen „a kérdés az, hogy ki akar majd olyan helyre jönni, ahol rossz a vízminőség”. Azt is megjegyezte, hogy alacsonyabb vízszintű Balatonra kell számítani a jövőben, mivel kevesebb csapadék hullik majd a tó vízgyűjtőjére, és ennek következtében kevesebb befolyó víz jut a Balatonba, valamint ehhez járul még hozzá a magasabb párolgás. Elmondta, hogy érdekes módon a Velencei-tó hőmérséklet-változása kisebb, annak ellenére, hogy kisebb tó, ennek nem ismerik az okát. Hozzátette, hogy vannak optimista és pesszimista forgatókönyvek a klímaváltozással kapcsolatban, és „mindegyikhez lehetne, sőt kellene stratégiát építeni. A legnagyobb probléma azonban az, hogy Magyarországon gyakorlatilag semmi nem történik. A probléma nincs kezelve”.
Van-e megoldás?
Érdekes kérdés… Végtelenbe nyúló fórumokat lehetne tartani arról, hogy miként lehetne visszafordítani a klímaválságot, ha még vissza lehet. Az emberiségnek hatalmas hátra arc lenne, s tudjuk jól, hogy ez nem érdeke. A folyamatokat valószínűleg lehet enyhíteni, együtt lehet vele élni hosszabb távon, de a természet kizsákmányolása meghozta az eredményt ( – a szerző szubjektív véleménye).
(sch)
Képek: pixabay.com
Forrás:
https://telex.hu/techtud/2025/07/07/balaton-algasodas-klimavaltozas-hun-ren-limnologiai-kutatointezet
https://444.hu/2025/07/23/mostantol-beperelhetik-egymast-az-orszagok-a-klimavaltozas-miatt?utm_source=rss_feed&utm_medium=rss&utm_campaign=rss_syndication
https://www.bbc.com/news/articles/ce379k4v3pwo
