A dél-komáromi kórházkertben áll egy különleges tanú, egy 146 éves kocsányos tölgy, mely nem csupán egy fa, hanem maga az élő történelem. Most pedig országos elismerést is kapott: az Év Fája versenyen különdíjban részesült az Országos Erdészeti Egyesület döntése alapján. A matuzsálem a Gyürky–Solymossy kastélykert örökségét őrzi, és valószínűleg sokkal többet tud rólunk, komáromiakról, mint hinnénk.
Kocsányos tölgy a kórházkertben
A nevezés nem a véletlen műve. A „Gyertek be a kórházkertbe” mozgalom három elkötelezett alapítója – Szarka György, Jankó László és Juhász Márton – adta be a pályázatot, hogy felhívják a figyelmet a kert pótolhatatlan dendrológiai kincseire.
A versenyben nem a méret számított, hanem a történet, az, hogy miért fontos az adott fa az ott élőknek, a közösségnek. A komáromi tölgy esete pedig nemcsak helytörténeti jelentőségű, hanem érzelmileg is mélyen megérinti az embert.
Kocsányos tölgy csemete
A tölgy, amely látta Komárom sorsfordító pillanatait
Gondoljunk csak bele: amikor ez a fa először kihajtott, Komárom még javában az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Macskaköves utcákon zörgött a hintó, napernyős dámák sétáltak a Klapka téren, és a szabadságharc emléke még elevenen élt.
Átélte a trianoni döntést, látta, ahogy a város kettészakad, megélte a két világháborút, szemtanúja volt az Erzsébet híd építésének, a Duna áradásainak, a hétköznapi örömöknek és gyásznak, gyógyulásoknak és újrakezdéseknek. Ő ott volt, amikor szerelmek bontakoztak ki a padokon, amikor gyerekek szaladtak el alatta kacagva, és amikor valaki csöndben megállt a lombja alatt pihenni.
253 millió forintnyi élő kincs
A tölgy törzskörmérete 490 cm, becsült értéke a Magyar Faápolók Egyesülete számítása szerint 253 millió forint, de az igazi értéke sokkal több ennél, hiszen egy közösség lelkét hordozza. Az Év fája verseny különdíja nem csupán egy plakett vagy oklevél, hanem egy megerősítés, hogy amit a Gyertek be a kórházkertbe mozgalom tagjai képviselnek, az igazán fontos és értékes.
A díjat az 1866 óta működő Országos Erdészeti Egyesület ítélte oda, amely maga is egyfajta történelmi intézmény.
A lehullott makk számos állat csemegéje, sok erdőlakó gerinces faj fő késő őszi tápláléka
A kórházkert tölgyfája nem csupán botanikai csoda, hanem érzelmi kapocs is múlt és jelen, ember és természet között. Bízzunk benne, hogy még a következő generáció is láthatja ezt a tölgyet, ahogy nyugalmat, árnyékot és történetet ad azoknak, akik megállnak alatta.
(sze), fotók: a szerző, ill. archív
