Ha valaki csak egy kicsit is ismer, az tudja, hogy odavagyok a finom illatokért. Ezért is örültem, amikor a gútai Vadkerti Bálintról kiderült, hogy illatszakértő, sőt igent mondott a felkérésemre, hogy meséljen erről a szenvedélyes varázslatról. Lehet izzítani az orr receptorokat!
Szombat este ülünk az egyik komáromi kávézó asztalánál, amikor Bálint kis papírcsíkra cseppent a kedvenc illatjegyéből, az ausztrál szantálból, egy másikra pedig az én egyik kedvencem, a levendula kerül. Majd szakértő mozdulatokkal megrezegteti a papírkákat az orrom előtt és már kész is a varázslat, hiszen egy mennyei illatot érzek. Előtte mutatta meg a karamell rózsa illatát, így meg is kérdezem, hogy az első kettőhöz hozzákeverhetjük-e ezt is. Egyből jön a válasz, hogy próbáljuk ki, ugyanis Bálint nézetei szerint a parfümkészítésben nincs olyan, hogy nem passzol két illat, így a határ a csillagos ég! Mondanom sem kell, hogy valóban zseniálisat alkottunk pár perc leforgása alatt. Természetesen egy saját parfüm létrehozása ennél jóval hosszabb folyamat, de legalább az érzésbe belekóstolhattam, vagy hitelesebben írva beleszagolhattam kissé.
De ne rohanjunk ennyire előre! Hiszen a parfümkészítés mellett az is igazán érdekel, hogyan lesz valakiből illatszakértő, illetve, hogy miben tér el egy parfümőr és egy illatszakértő munkája? Elsőre azt mondhatnánk, hogy semmiben, hiszen a parfümőr egy kedvelt francia kifejezés fordítása, míg ennek magyar megfelelője az illatszakértő. Mégis eltérés van a kettő között, ugyanis egy illatszakértő nem csupán parfümöt „készít”, ahogy a parfümőr teszi, hanem az illatok abszolút alkalmazásával is foglalkozik.
„Mindannyian folyamatosan illatok között éljünk a mindennapjainkat. Még ha valaki azt mondja, hogy őt ez nem érdekli vagy nem foglalkozik ezzel, az is ablakot nyit, hogy szellőztessen, ha áporodott a levegő. Én egyszerűen imádom a sült hagyma illatát, mást a világból is ki lehet kergetni vele. A várandós nők egy korábban kedvelt illattól rosszul lesznek…és a sort még folytathatnám. Tényleg kódolva van bennünk az illatra való igény, az illatok pedig mindig is fontos szerepet játszottak az életemben. Emellett azt sem titkolom, hogy nem volt egyszerű felnőni apa mellett (Vadkerti Bálint édesapja Vadkerti Imre énekes – a szerk.), hiszen mindenki azt kérdezgette, hogy én nem örököltem tőle semmi zenei tehetséget? Zeneit valóban nem, de a parfümkészítésben megtaláltam önmagamat, és rájöttem, hogy ez is egyfajta művészet, alkotás, amiben kiteljesedhetek.”
Az illatszakértőség felé vezető úton Bálint először egy parfümkészítő workshopon vett részt, amit a Firenzében élő és parfümőrként dolgozó Madari Szilvia https://www.madariszilvia.com/ szervezett Budapesten. Szilvia parfümiskolája kifejezetten az olyan workshopok lebonyolítására szakosodott, ahol a vendégek az illatszakértők segítségével készíthetik el a saját parfümjeiket. Bálintot egyből magával ragadta a folyamat és elvégezte a parfümiskolát is, sőt Szilvia azóta is mentorálja őt. #madariszilvia #parfumebymsz
„Egyre hangsúlyosabban kezd visszatérni az egyéniség, az eredetiség az életünkbe, ezért aztán egyre többen szeretnének egyedi parfümöt, ami nem köszön vissza minden második emberen, ahogy az lenni szokott az ismert márkák illataival. A worshopok kis létszámúak, 6-10 fő részvételével szervezzük őket, hogy mindenkire jusson elég idő. Ez nem csupán egy remek kikapcsolódás, de egy önismereti túra is. Azt szoktam tanácsolni a vendégeknek, hogy felejtsenek el mindent és ne utasítsanak el kapásból egy illatot. Illetve ne aszerint akarják elkészíteni a parfümjüket, hogy az majd tessen a párjuknak, az anyukájuknak vagy a barátjuknak. Olyan illatot kell létrehozni, amiben megtaláljuk saját magunkat, amit mi magunk szeretni tudunk és nem a környezetünk elvárásainak felel meg. Kell egy jó alap, amire építeni lehet. A parfümkészítésre is igaz, hogy a kevesebb néha több. És természetesen vannak bizonyos arányok, melyek szerint az illatokat keverjük, de ezek már a szakmai titok részét képezik.”
Nem titok azonban, hogy az illatok ugyanúgy a limbikus idegrendszerünkben rakódnak le, ahol az emlékeink is, így az illatok egy-egy emléket idéznek fel bennünk.
„Tavaly húsvétkor Athénban jártam, ami eddigi életem legjobb kirándulása volt, de hogy miért, arra nem tudok választ adni. Magával ragadott a város energiája, lüktetése és történelme, aminek valahogy ki kellett jönnie belőle. Akkor kezdtem el a parfümiskolát és Szilvia kérte, hogy rakjak össze egy akkordot. Egy illatjegy egy hangjegynek felel meg, három illatjegy pedig egy akkordot alkot. Az Athén fantázianevet viselő parfümömbe belekerült többek közt a szőlő és az eper illata is. Érdekes, hogy magamon nem tudom elképzelni ezt az illatkompozíciót, amit megalkottam, ugyanakkor, ha beleszagolok az üvegbe, akkor minden athéni emlékem azonnal visszatér. De, hogy ne csak a saját példámat említsem, az egyik workshopunk résztvevője határozottan ragaszkodott az ibolya illatához, ennek miértjét akkor és ott nem tudta megmagyarázni, majd pár nappal később felhívott és elmondta, hogy a nagymamája használt egy erősen ibolya illatú parfümöt. Az ibolya illatát tehát egyértelműen a nagymamája emlékéhez kötötte.”
Tévedés azt hinni, hogy illatszakértő csak abból lehet, akinek különleges orra van. Bálint elárulta, hogy az ő orra semmiben nem különbözik például az enyémtől vagy a kedves olvasóétól. Egy valamiben azonban jobbak nálunk az illatszakértők, méghozzá az illatmemóriájukban. A jó hír az, hogy ez a memória sok-sok tanulással és ráfordított idővel kiválóan fejleszthető. Az illatszakértő, akárcsak a jó pap, holtig tanul! Sőt, még annál tovább is, hiszen ahogy Bálint a beszélgetés végén megjegyezte: az illatszakértő bizony alulról még megszagolja az ibolyát!
(se)
