Három fontos témában tartott sajtótájékoztatót Keszegh Béla polgármester. A február elsejei eseményen szó esett a városi rendőrök bővülő feladatairól, Komárom hulladékgazdálkodásáról és a temetők állapotáról.
Egyre több feladatot látnak el a városi rendőrök
Keszegh Béla polgármester kiemelte, hogy az elmúlt években egyre több feladatot látnak el a városi rendőrség munkatársai, míg a kapacitáshiány Komáromban is – ahogy az országosan és az állami rendőrségnél – megmutatkozik. Az állam pénzt von el az önkormányzatoktól, ami sok esetben a közbiztonság romlásához vezet.
A tájékoztatón kiderült, hogy míg 2022-ben 3672, addig 2023-ban már 4589 bejelentést fogadott a városi rendőrség állandó vonala, az ezek következtében megvalósuló eljárások száma pedig 1199-ről 1632-re nőtt. A kihágások száma az elmúlt években szintén folyamatosan emelkedett, 2021-ben 3892, 2022-ben 4437, 2023-ban pedig 4874 volt a számuk. Az esetek mintegy kétharmadában róttak ki pénzbüntetést. A kihágások jelentős része a parkoláshoz kötődik, 319 esetben a közrend esetén történt kihágás, 42 alkalommal lopás – vagyon elleni szabálysértés ügyében jártak el. Több esetben oldották a polgári konfliktusokat és 111 esetben a hajléktalanokkal kapcsolatos ügyeket. 26 autóroncsot távolíttattak el, ami zavarta a lakókörnyezetet. A legproblémásabb területnek a Czuczor Gergely utca számított. 63 esetben közterületen szemetelőkkel, két alkalommal környezetszennyezéssel kapcsolatos bűncselekmény kapcsán jártak el. A rendőrség riasztó pultrendszerére 155 alkalommal érkezett riasztás, aminek köszönhetően sikerült megelőzni a nagyobb kárt.
A rendőrség 24 órában figyeli a központi kamerarendszert, ami 2023-ban 50 ezer euró értékben bővült újabb kamerákkal és jelentősen hatékonyabb adatátviteli rendszerrel. Ugyanakkor „szürke folt” a vasútállomás, melynek monitorozása nem a városi rendőrség feladata, a vasúti rendőrséget azonban leépítették. A város azt kérte, hogy szereljenek itt fel három kamerát, amit aztán a városi rendőrség tagjai figyelni tudnak.
Az állomány jelenleg 25 fővel dolgozik, problémát jelent az állandó fluktuáció. Az elmúlt hónapokban érkeztek új munkatársak, akik a nyugdíjba vonuló társaikat váltják a rend felügyeletében.
A városvezető kiemelte, hogy leginkább együttműködéssel növelhető a közbiztonság, erre hívta fel a figyelmet a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS). A szervezet január 30-án megbeszélést folytatott a
belügyminisztérium vezetőivel a közigazgatás reformjáról. Ezen Keszegh Béla, az ÚMS alelnöke kihangsúlyozta, hogy „a rossz pénzügyi helyzet miatt egyes települések kénytelenek spórolni és csökkenteni a városi rendőrség költségvetését. Az állami rendőrök hiánya az ilyen megszorításokkal párosulva drámaian hozzájárulhat a városokban a közbiztonság romlásához. A fiatalkorúak bűnelkövetők számának növekedését és az iskolák biztonsági helyzetének romlását is látjuk. E probléma kezelése az állam és az önkormányzat közös érdeke. Ezért elengedhetetlen a kölcsönös
kommunikáció és együttműködés javítása ezen a területen.”
Ha nem szelektálunk, ledaráljuk a város pénzét
2016-ban Komárom közel 14 ezer tonna hulladékot adott le az izsai telepen, ami 2023-ra 9560 tonnára csökkent. A város 250 ezer eurót költött hulladéktárolók építésére, 1,4 millióból elkészült a hulladékkomposztáló, konténereket vásároltak és a sort még lehetne folytatni. Ugyanakkor hiába költ a város bármennyit erre a célra, ha a lakosok nem partnerek a szelektálásban. A kiválogatott szemét nem kerül pénzbe, az összes többi azonban igen. A legdrágább a kukák mellé kitett szemét, a város 5 év alatt 730 ezer eurót költött az illegális hulladéklerakatok felszámolására.
„Egy lakos körülbelül 500 kilónyi szemetet termel évente. 2016-ban a hulladékkal kapcsolatos kiadásaink 1,2 millió eurót tettek ki. 2023-ban ez meghaladja a 2 millió eurót. 2020-ig 27 euró volt az egy főre eső szemétdíj összege Komáromban, ami akkor 32 euróra emelkedett. A tényleges költség azonban elérte a 62 eurót. A különbözetet más forrásokból egészítettük ki, de ez az összeg így hiányzik a fejlesztésekből. Sok város kiszámlázza a tényleges költséget, például Privigyén 73 euró, Dunaszerdahelyen 50 euró a szemétdíj. Komáromban a tényleges költség megközelíti a 70 eurót, ezért a képviselő-testület úgy határozott, hogy a szemétdíj összegét 2024-ben 32 euróról 39-re emeli.”
A polgármester kihangsúlyozta, hogy nagy figyelmet fordítanak az iskolai programokra, ugyanis a szelektálásra való nevelés gyermekkorban kezdődik. A mai fiataloknak már úgy kell felnőniük, hogy ez a mindennapi életük része legyen, rutinná váljon.
A város a konyhai hulladékból és a szennyvíz iszapból biogázt gyártana, amit aztán értékesítene. A tervezési szakasz már elkezdődött, azonban ehhez elengedhetetlen, hogy a lakosok a barna kukákba valóban csak konyhai hulladékot tegyenek.
A tavaly november óta működő komposztáló 2240 tonna zöld hulladékot tudott feldolgozni, az így keletkezett mulcsot és komposztot áprilistól ingyen vihetik el a komáromi lakosok. A hulladékgyűjtő udvarban ingyen leadható a lomok nagy része, az építési törmelék leadásáért pedig csak egy minimális összeget számolnak fel.
1-ről 5 euróra emelkedik az éves sírhelybérlet
Komárom egyházi temetői (katolikus, református, evangélikus, zsidó) az adott egyház tulajdonában vannak és egy kezelő látja el a feladatokat. Keszegh Béla a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a katolikus temető esetében lejárt a szerződése a korábbi működtetőnek és egy újat választottak, azonban az átadás-átvétel nem volt konfliktusmentes. A jövőben szeretnének egy közös projektet kidolgozni és támogatók bevonásával folyamatos fejlesztéseket végezni.
Városi tulajdonban és kezelésben van a kavai, az őrsújfalusi, a gadóci és a cserháti temető. Ezek mindegyikében 1 euró volt az éves sírhelybérlet, amit egyben 10 évre kellett megváltani. Ez az összeg azonban nem fedezte a tényleges költséget, ami síronként kb. 20 eurót tesz ki. Ezért a sírhelybérlések összege 1 euróról 5 euróra emelkedik. Az emelés az idei évben mintegy 20 családot érint, hiszen, akik tavaly váltották meg a 10 éves bérletet, azok még 1 euró/év összeget fizettek, így rájuk nézve csak 9 év múlva lesz esedékes az emelés.
(se)
