Elég egy ismerős dallam, és újra ott vagyunk. Egy régi nyárban, valaki mellett, akinek a nevetését ma is halljuk. A Hogyan tudnék élni nélküled? második része ismét a Balatonhoz hív, és magával hozza a kérdést: mit kezdünk az érzésekkel, amelyeket az eltelt évek sem tudtak elcsendesíteni?
Vannak találkozások, amelyek után más irányt vesz az életünk. Aztán telnek az évek, megtanulunk helytállni, döntéseket hozunk, és közben talán elhisszük, hogy mindent magunk mögött hagytunk. Egészen addig, amíg újra meg nem pillantunk valakit.
A folytatás múltbéli történetszála hat évvel később veszi fel a fonalat. Betti és Csabi esküvője újra összehozza a barátokat a Balatonnál, az ünnepi készülődés közben pedig a régi kötelékek és az elvarratlan szálak is előkerülnek. Eszter és Gergő sorsa továbbra is nagy kérdés: vajon vezet még út egymáshoz? A szereplőknek immár felnőttként kell vállalniuk önmagukat, az érzéseiket és döntéseik következményeit.
Dyga Zsombor rendezésében visszatér többek között Törőcsik Franciska, Ember Márk, Marics Peti és Liptai Claudia. A szerelmet, a humort és az újabb bonyodalmakat ezúttal is Demjén Ferenc dalai kísérik. Olyan dalok, amelyekhez sokan a saját emlékeinket is hozzátesszük: egy közös utazást, egy búcsút, egy kimondani alig mert vallomást.
Éppen ettől olyan személyes a címben feltett kérdés. Mert szinte mindenkinek van valakije, akiről eszébe jut. Valaki, aki most is mellette ül. Vagy akitől még volna mit megkérdeznie. A folytatás pedig újabb alkalmat ad arra, hogy a mozivászon előtt ülve egy kicsit a saját történetünkre is figyeljünk.
A komáromi Tátra moziban 2026. november 12-én, csütörtökön 17:30-kor lesz az első vetítés. A film november 13–18. között is több időpontban szerepel a műsoron; a jegyár 7 euró. A részletes program és az online jegyvásárlás elérhető a mozi honlapján.
Hívjuk el azt, akivel jó együtt nevetni, akinek meg merjük mutatni a könnyeinket is. Azt, akinek a jelenléte annyira természetessé vált, hogy talán régóta elfelejtettük elmondani, mennyit jelent.
Néha egy közös este kell ahhoz, hogy újra kimondjuk: de jó, hogy vagy nekem.
(CSEP)
