Az iskolakertek nemcsak zöldséget teremnek, hanem felelősségre, együttműködésre és a természet szeretetére is nevelnek.
Közel hatvan dél-szlovákiai magyar iskola csatlakozott a KiskertÉsz Iskolakert Programhoz, amely a kertészkedésen keresztül kínál élményalapú környezeti nevelést. Az intézményi beszámolók összesítése szerint a kezdeményezés közel 3000 gyermeket ért el.
A program megvalósítását jelentős szervező- és szakmai munka előzte meg. A KiskertÉsz Iskolakert Programot a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Felvidéki Falugazdász Hálózat dolgozta ki, majd megkezdődött az iskolák bevonása.
A program teljes szakmai koordinációját a Falugazdász Hálózat vállalta. A falugazdászok személyesen keresték fel a csatlakozó intézményeket, átadták a vetőmagcsomagokat, ismertették a vetés és a növénygondozás alapjait, továbbá a program teljes időtartama alatt folyamatos szakmai segítséget és tanácsadást biztosítottak a pedagógusoknak.
A kezdeményezés egyik legfontosabb eredménye, hogy az iskolakertek számos intézményben már nem csupán alkalmi veteményesként működnek, hanem az oktatás, a közösségépítés és a környezeti szemléletformálás állandó helyszíneivé váltak.
A beérkezett intézményi összefoglalók szerint 29 iskola új kertet alakított ki, 24 intézmény pedig továbbfejlesztette már meglévő iskolakertjét.
Legalább 44 intézményben használnak magaságyásokat. A hagyományos és magaságyásos veteményesek mellett számos iskolában fűszer- és gyógynövénykertet, beporzóbarát virágágyást, rovarhotelt, komposztálót, madáritatót vagy kisebb gyümölcsöst is kialakítottak.
A tanterem az iskolaudvarra költözött
Az iskolakertekben végzett munka számos tantárgyhoz szorosan kapcsolódott. A kertészkedés leggyakrabban a biológia, a természetismeret, a környezetismeret és a technikaórák részeként jelent meg, de több intézmény a rajzot, a matematikát, a magyar vagy a szlovák nyelvet, sőt még a fizikát is összekapcsolta a kertben zajló tevékenységekkel.
A tanulók vetettek, palántáztak, öntöztek, gyomláltak, megfigyelték a növények fejlődését, és részt vettek a betakarításban is. Több helyen növénynaplót vezettek, jelölőtáblákat készítettek, időjárási adatokat mértek, illetve játékos kísérleteken keresztül vizsgálták a talaj, a fény és a víz növényekre gyakorolt hatását.
Az egyik iskolában a diákok hőmérsékletet, csapadékmennyiséget, szélirányt és szélerősséget mértek a kertben. Másutt mikrozöldségeket neveltek, és végigkövették a növény fejlődését a mag elvetésétől a csírázáson át az első levelek megjelenéséig.
Több intézményben gyógynövényes limonádét, teát, illatzsákot vagy más egyszerű termékeket is készítettek a megtermelt növényekből.
A saját termésnek különleges értéke van
A beszámolók alapján a gyermekek számára az egyik legnagyobb élményt a saját maguk által termesztett zöldségek megkóstolása jelentette. Sok helyen közösen fogyasztották el a megtermelt retket, salátát, hagymát, borsót vagy sárgarépát.
A saját termés elfogyasztása különleges pedagógiai értékkel bírt. A gyermekek közvetlenül megtapasztalhatták, hogy a rendszeres gondoskodás, a türelem és a kitartó munka kézzelfogható eredményt hoz. A kertészkedés emellett közelebb hozta hozzájuk az egészséges táplálkozás és az élelmiszer-előállítás kérdését is.
Az iskolák visszajelzései szerint a kertben végzett munka fejlesztette a tanulók felelősségtudatát, együttműködését, türelmét és önállóságát. Több pedagógus kiemelte, hogy azok a gyermekek is sikerélményhez jutottak, akik a hagyományos tanórai helyzetekben nehezebben teljesítenek.
Az iskolakert így nemcsak oktatási helyszínné, hanem fejlesztő és közösségi térré is vált. Egyes intézmények mezítlábas ösvényt, szabadtéri tanulóhelyet vagy pihenőrészt alakítottak ki, másutt pedig szenzomotoros és gyógypedagógiai foglalkozásokhoz is felhasználták a kertet.
A kezdeményezés szorosan illeszkedik a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének hosszú távú céljaihoz is.
„Míg a szövetség a helyi vállalkozások megerősítésén, a munkahelyteremtésen és a gazdasági fejlődés elősegítésén dolgozik, addig a KiskertÉSz Program a jövő generációjának szemléletformálását szolgálja. A gyermekek felelősségtudatának, kitartásának és természetközeli gondolkodásának fejlesztése hosszú távon hozzájárulhat egy tudatosabb, értékteremtő közösség kialakulásához, amely a helyi gazdaság és a vidéki élet jövőjének is fontos alapja” – fogalmazott Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke.
Szülők és helyi közösségek is segítették a munkát
A kertek kialakításában sok helyen szülők, nagyszülők, helyi kertészek, méhészek, vállalkozások és önkormányzatok is részt vettek. A szülők magaságyásokat építettek, előkészítették a talajt, gyümölcsfákat metszettek, öntözőrendszereket alakítottak ki, illetve a kertek nyári gondozásában is szerepet vállaltak.
Különösen értékesek voltak azok a kezdeményezések, amelyek az újrahasznosítást is beépítették a programba. Több iskolában régi iskolapadokból, szekrényekből vagy gumiabroncsokból készítettek ágyásokat és ültetőhelyeket. Másutt saját komposztot, szalmamulcsot vagy összegyűjtött esővizet használtak.
A program így nemcsak a növénytermesztés alapjait tanította meg, hanem a fenntarthatóságra, az anyagok újrahasználatára és a takarékos vízgazdálkodás fontosságára is felhívta a figyelmet.
A legnagyobb kihívást a vízellátás jelentette
Az intézményi beszámolók alapján a leggyakoribb problémát a szárazság, a nagy hőség és az öntözés megszervezése okozta. Összesen 42 intézmény számolt be a vízellátással, a talaj gyors kiszáradásával, a hétvégi öntözéssel vagy a nyári szünet alatti gondozással kapcsolatos nehézségekről.
Több iskola ezért esővízgyűjtő tartályt, csepegtető öntözőrendszert, hosszabb locsolócsövet, árnyékolást vagy hatékonyabb talajtakarást szeretne kialakítani.
Gyakori igényként jelentek meg továbbá a gyermekméretű szerszámok, az öntözőkannák, a megfelelő minőségű termőföld, a palánták és a további vetőmagok.
Az intézmények a gyakorlati bemutatókat, a rövid szakmai képzéseket, a növényvédelmi és talajjavítási tanácsadást, valamint az iskolák közötti tapasztalatcserét is hasznosnak tartanák.
A program folytatása szinte mindenhol biztosított
A kezdeményezés sikerét jól mutatja, hogy 52 intézmény egyértelműen jelezte: a következő tanévben is folytatni és továbbfejleszteni szeretné az iskolakerti munkát.
A tervek között új magaságyások, fűszernövényspirálok, gyümölcsfák, bogyós gyümölcsök, rovarhotelek, madáritatók, komposztálók, szabadtéri tantermek és beporzóbarát kertrészek kialakítása szerepel.
Több iskola szeretné a kertet még szorosabban beépíteni a tanórai oktatásba, szakköröket indítani, valamint közös családi és kertészeti napokat szervezni.
A KiskertÉsz Iskolakert Program tapasztalatai azt mutatják, hogy már egy kisebb ágyás vagy néhány cserépnyi növény is képes elindítani egy fontos szemléletformáló folyamatot. A gyermekek a kertben nemcsak növényeket nevelnek, hanem megtanulnak gondoskodni, együttműködni, türelmesnek lenni és felelősséget vállalni.
Az iskolakertekben ezért jóval több terem zöldségnél és virágnál: tudás, közösség, sikerélmény és a természethez fűződő személyes kapcsolat is növekszik bennük.
A program első évének tapasztalatai egyértelműen megerősítették, hogy a KiskertÉsz Iskolakert Programnak van létjogosultsága, ezért a szervezők célja, hogy a következő tanévben is folytassák a kezdeményezést.
A részt vevő intézmények beszámolóiban megfogalmazott javaslatokat és észrevételeket kiemelten figyelembe veszik, és ezekre építve szeretnék továbbfejleszteni a programot, hogy az a jövőben még több gyakorlati segítséget, szakmai támogatást és élményt nyújtson az iskoláknak, a pedagógusoknak és a gyermekeknek.
(lk)
