Mindannyian vágyunk egy méltányosabb, igazságosabb, és bölcsebb Európára. Szeretnénk egy emberközelibb Brüsszelt látni. Vannak, akik ezen fáradoznak, hogy közelebb hozzák egymáshoz az embereket, a községeket, a városokat és a régiókat. A jelenlegi bizonytalan helyzetben a kohéziós politika az EU politikai döntéshozatalának egyik alappillére marad.
De vajon mi is az a kohéziós politika, és mit jelent a mindennapokban?
Az Európai Unió megalakulása óta a szolidaritás, az esélyegyenlőség és a kohézió eszményén nyugszik. Ezért a Római Szerződés is célul tűzte ki a „különböző régiók közötti különbségek, valamint a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentését”. Ez hivatalosan hangzik, de mit érzékel ebből a polgár? Hogyan válhat részese, és milyen gyakorlati haszna van ennek?
Vonatra várva. Fáradtan, de jókedvűen.
Ezen célkitűzések megvalósításán dolgozik a budapesti székhelyű Európa Ház civil szervezet. Az Európai Unió által támogatott Mindennapi Kohézió (Everyday Cohesion) projekt keretében keleti és nyugati blokk országaiból érkező újságírók látogatnak el egymáshoz vidéki városokba. Polgárokkal, vállalkozókkal, civil szervezetek képviselőivel találkoznak, hogy megvitassák a helyi problémákat, lehetőségeket és fejlesztéseket. A fő cél, hogy a résztvevők a megszerzett tudást és tapasztalatot közösségük javára hasznosítsák.
Én személyesen a projekt második szakaszában vettem részt, amely Németországot, Dániát és Hollandiát érintette, 2024. október 8. és 16. között. Tíz újságíró öt országból (Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia) vett részt aktívan a programban. Első úti célunk Schwerin volt, Németország keleti részén.
A Komáromból való eljutás kissé kalandos volt: hajnali indulás, autózás Schwechatra, majd repülés Hamburgba, és onnan vonattal, átszállásokkal érkeztünk meg Schwerinbe. Az InterCity Hotelben meleg fogadtatásban részesültünk, noha a környék épületein még felfedezhetőek voltak a régi idők stílusjegyei. Helyi barátunk, Dario – egy civil aktivista és vállalkozó – elkísért minket egy közeli étterembe, ahol az este során a csapat lassan összekovácsolódott.
Schwerin, Mecklenburg-Elő-Pomeránia fővárosa, gazdag történelmi örökséggel bír. Legfőbb nevezetessége a tó szigetén fekvő mesebeli Schwerini kastély. A város számos tóval van körülvéve, festői környezetet teremtve. Schwerin fontos kulturális központ is, ahol múzeumok, galériák és színházak sokasága található. Lakossága körülbelül 100 ezer fő, és jelentős szerepet játszik a régió gazdasági és politikai életében.
Martinnal, a helyi vállalkozóval (aki eredetileg színész) egy kötetlen kerekasztal beszélgetésen.
Jobbról balra: Martin, Dario és jómagam.
Másnap reggel nekivágtunk a város felfedezésének. Egy helyi kávézó tulajdonosa beszélt nekünk a német újraegyesítésről (Deutsche Wiedervereinigung). Bár az október 3-i ünnep fontos mérföldkő, a beszélgetésből kiderült, hogy a keleti régió még mindig nem érte utol teljesen a nyugati részt. Schwerin helyzete sem túl fényes: Hamburg és Rostock közelsége elszívja a munkaerőt, és a városnak nincs felsőoktatási intézménye, ami tovább nehezíti a fejlődést.
A Nemzetközi házban egy érdekfeszítő, jókedélyű beszélgetésen.
A Nemzetközi ház
Délután egy kerekasztal-beszélgetésen vettünk részt az Internationales Haus-ban, ahol három különböző háttérrel rendelkező résztvevő osztotta meg tapasztalatait: egy helyi német, egy ekvádori és egy szíriai menekült. Mindhárman értelmiségiek, és kiderült, hogy Schwerinben több mint 100 különböző nemzetiség él. A Nemzetközi Ház egy olyan hely, ahol mindenki otthon érezheti magát, kérdéseket tehet fel, és különböző tevékenységekben vehet részt.
Városháza – Schwerin
Schweriner Markt – Schwerini piac a városközpontban
Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem küldik vissza ezeket az embereket. Tudjuk, hogy van különbség migráns és menekült között, de a kérdés nem ennyire egyszerű. Azokat, akik agresszívan viselkednek és akadályozzák a közösség fejlődését, el kell távolítani. Viszont azokat, akik hozzájárulnak a közösség életéhez, segíteni kell, hogy beilleszkedhessenek.
Az este zárásaként egy hangulatos kis kocsmában fogyasztottuk el a vacsoránkat – a hely kissé lepukkant volt, de az étel rendkívül ízletesnek bizonyult.
(lk)
(Folytatása következik…)
