Egy ásatás mindig tartogat meglepetéseket, még akkor is, ha már több évtizede kutatják ugyanazt a területet. Az egykori Brigetioban 1992 óta dolgoznak minden nyáron az ELTE Ókori Régészeti Tanszékánek hallgatói és a Klapka György Múzeum munkatársai. Ez Magyarország egyik legrégebbi tervásatása, amely egyben gyakorlóhely is a régészhallgatók számára. Idén hat szelvényt nyitottak meg, és mindegyikből izgalmas leletek kerültek elő.
Roncsolásmentes módszerekkel végeztek előzetes kutatásokat
A nagyközönség egy nyílt napon ismerhette meg, milyen is a régészek élete. Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatónője felidézte, hogy az első ilyen alkalmat még 2001-ben tartották, és mivel volt olyan év, amikor többre is sor került, az idei augusztus 13-ai esemény már a 29. volt a sorban.
Az idén megnyitandó szelvények helyét előzetesen főként modern, roncsolásmentes módszerekkel – radaros felméréssel, drón- és légifelvételekkel – azonosították. Az ásatást Bartus Dávid professzor vezette, az idei munkában cseh, szlovák és brazil hallgatók is részt vettek.
Bartus Dávid professzor, az ásatás vezetője elmondta, hogy idén hat szelvényt nyitották meg
Amikor a római katona megsérült
A legizgalmasabb leletek között szerepel egy római tábori kórház maradványa. A 200-300 ágyas intézményben nemcsak a csatában és a kiképzés során megsérült katonákat ápolták, hanem azokat is, akik az építkezések során szenvedtek balesetet. Sokakat fertőző betegségek tizedeltek, a legtöbb ilyen megbetegedést a nem megfelelő minőségű ivóvíz hiánya okozta. A régészek a padlószinteket és a padlófűtés nyomait találták meg, eszközöket azonban nem, azokra az ókori orvosok nagyon vigyáztak. A kórház több korszakát sikerült elkülöníteni, a 4. században vagy kibővítették vagy megváltoztatták a funkcióját.
Előkerült egy hatalmas gabonatároló is, megemelt padlóval, hogy megvédje a készleteket az árvíztől és a rágcsálóktól. Egy légiós napi adagja 800–900 gramm gabona volt, általában liszt formájában, ami az itteni légiót alkotó 6000 emberre számolva napi 5 tonnát jelentett. A tárolókat általában a főút mellett és a kapukhoz közel helyezték el, ebből olyan mérőeszközök is előkerültek, melyek arra utalnak, hogy a mérés is itt zajlott.
Rejtélyes temetkezés a városfalon belül
A harmadik szelvény 19 csontváza igazi fejtörést okozott. Mivel a rómaiak nem temetkeztek a városfalakon belül, ezért a maradványokat középkorinak sejtették. Feltételezik, hogy azok a 17–18. századból származnak, és egy földbirtok lakói lehettek, akik talán egy járványos megbetegedésben vesztették életüket. Mellékleteik, a Golgotát ábrázoló zarándokjelvények, az egykori tulajdonosaik vallásos életéről árulkodnak. A csontvázak előkerülése miatt itt csak később tudott elkezdődni a tényleges munka. Olyan kőpillér alapokat találtak, amelyek feltehetően egy árkádos középülethez tartoztak, és később lakóházzakká osztottak fel. A feltárás végén pedig a város legkorábbi időszakából származó csatornaszakasz került elő, méghozzá a fedlapjaival együtt. A légmentes szigetelés eredménye a csatornában megkövült, közel 2000 éves emberi végtermék, ami azonban még mindig alkalmas DNS-vizsgálatra.
Ritka padlóminta és különleges bronzszobrok
A negyedik szelvényben egy késő római kori épület padlója lepte meg a kutatókat, a búzakalász alakot formázó téglákból kirakott felület a mai parkettára emlékeztet. Azt feltételezik, hogy egykoron ez egy adminisztratív épület lehetett. Az ötödik szelvény egy római kor utáni sírépítményt rejtett, illetve egy a 370-es évek után beomlott tetőt és azt a három apró bronzszobrot, amelyekhez hasonlót eddig sehol nem találtak a Római Birodalom területén. Funkciójuk egyelőre rejtély, talán egy víztartó vödör díszes lábai lehettek.
A hatodik szelvény egy húszas éveiben járó főtiszt pompázatos rezidenciájába enged bepillantást. Megtudtuk, hogy a szökőkúttal, falfestményekkel, mennyezeti díszítésekkel és padlófűtéssel ellátott villa feltárt 100 négyzetmétere csupán egy sarka volt az egész épületnek.
Az idei feltárás a nyílt nap után befejeződött, de jövőre a most megkezdett szelvényekben folytatódnak a munkák. Brigetio továbbra is tartogat titkokat, azonban kétségtelen, hogy minden egyes lelet közelebb hozza a római múltat.
(sze)
