A daganatos betegségek egyik legnagyobb veszélye nem maga a diagnózis pillanata, hanem az azt megelőző hosszú időszak. Az évek, amikor a szervezet már jelez – halk, könnyen félreérthető tünetekkel -, mi pedig nem vesszük komolyan. A rák elleni küzdelem kampánya most már rendszeressé vált, a mindennapjaink része. Önmagában a megelőzés nem kampány, hanem túlélési stratégia, amit mindannyiunknak szem előtt kell tartani.
A World Health Organization adatai szerint világszerte minden ötödik ember élete során valamilyen daganatos megbetegedéssel szembesül, és a halálesetek közel 30-40 százaléka összefüggésbe hozható olyan kockázati tényezőkkel, amelyek részben megelőzhetők lennének.
Kezelhetőség, majd késlekedés
A prosztatarák tipikus példája annak, hogyan válik egy kezelhető betegség halálossá a késlekedés miatt. A korai szakaszban gyakran teljesen tünetmentes, vagy olyan panaszokat okoz, amelyeket a férfiak hajlamosak „korral járónak” elkönyvelni. A weLive figyelmeztetése szerint a betegség későbbi stádiumában már megjelennek a komoly jelek: gyakori vizelési inger, fájdalmas vizelés, vér a vizeletben vagy az ejakulátumban, tartós fáradtság, általános gyengeség. Ezek azonban sok esetben már előrehaladott állapotot jeleznek.
Azt a szlogent pedig mindenki ismeri, „hogy ugyan, minek menjen én szűrővizsgálatra, nincs semmi probléma”. Szlovákiában évente több mint 30 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak. Ezek több mint 10 százaléka prosztatarák, ami évi körülbelül 3000 új esetet jelent. A Nie rakovine (Nemet a rákra!) adatai szerint évente több mint 700 férfi hal meg ebben a betegségben – arányosan többen, mint számos szomszédos országban.
Nem csak a test beteg
A daganatos betegség nem egyéni ügy. Nem csak a beteget érinti, hanem a családot, a munkahelyet, a közösséget. A weLive platform éppen ezért nem kizárólag információt ad, hanem pszichológiai és közösségi támogatást is nyújt. „Célunk, hogy segítsünk az embereknek átvészelni a legnehezebb időszakot, támogassuk a kezelés utáni visszatérést az aktív életbe” – hangsúlyozta Viliam Gabria, a projekt alapítója. A szervezet különösen fontosnak tartja, hogy a megelőzés ne magánügy legyen, hanem bekerüljön a munkahelyek világába is. Oktatásokkal, interaktív beszélgetésekkel próbálják lebontani azt a tabut, amely miatt a férfiak jelentős része még mindig túl későn fordul orvoshoz.
A legcsendesebb gyilkos
Amilyen alattomos és csendes betegség a férfiaknál a prosztatarák, úgy a nőknél is van sajnos hasonló típusú, amely szinte láthatatlanul halad előre. Ez a petefészekrák, ami nem összetévesztendő a méhnyakrákkal. Jelenleg nem létezik megbízható szűrővizsgálat, amely korai stádiumban kimutatná. Mire a tünetek egyértelművé válnak, az esetek többségében a betegség már előrehaladott. „A petefészekrák gyakran markáns tünetek nélkül alakul ki” – hívta fel a figyelmet Jana Pifflová Španková, a Nie rakovine elnöke. Bár az összes női daganatos megbetegedésnek csupán 2-3 százalékát teszi ki, a nőgyógyászati daganatok közül ez okozza a legtöbb halálesetet.
A tipikus első jelek – puffadás, hasi fájdalom, teltségérzet, gyakori vizelési inger – sokszor emésztési problémának vagy stressznek tűnnek. A Nemzeti Onkológiai Intézet szakértői szerint éppen ez a félreérthetőség teszi különösen veszélyessé.
A daganat a petefészkek szöveteiben vagy a petevezeték hámjában keletkezik, leggyakrabban az 55–74 év közötti nőket érinti. Bár az összes női daganatos megbetegedésnek mindössze mintegy 2,5 százalékát teszi ki, a nőgyógyászati daganatok közül ez okozza a legtöbb halálesetet. „Ennek fő oka a késői diagnózis. Ugyanakkor ma már ismerjük azokat a módszereket, amelyekkel csökkenthető a betegség kialakulásának kockázata, felismerhetők a figyelmeztető jelek, és a korszerű kezelések révén javítható a prognózis és az életminőség” – tette hozzá az elnök.
Tudás, ami életet menthet
A petefészekrák esetében a genetikai háttér kiemelt szerepet játszik. A BRCA1 és BRCA2 génmutációk jelentősen növelik a betegség kockázatát. A BRCA1 esetén akár 35-40 százalék, illetve a BRCA2 esetén 10-20 százalék élethosszig tartó kockázattal. A BRCA1 és 2 génmutációk tesztelhetők Szlovákiában, azonban az önköltséges ára meglehetősen magas, akár az 1500 eurót is elérheti a vizsgálat. Ugyanakkor a modern orvoslás itt már valódi eszközökkel rendelkezik, az igazolt mutációval élő nőknél a megelőző sebészeti beavatkozások akár 96 százalékkal csökkenthetik a betegség kialakulásának esélyét. „A genetikai vizsgálat nemcsak a beteg, hanem az egész család jövőjéről szól” – hangsúlyozzák a szakemberek. Bár nincs egyértelműen kimutatva, de a szakértők szerint védő hatású lehet: a szoptatás, a terhesség, a kombinált hormonális fogamzásgátlás, valamint egyes sebészeti beavatkozások, például a petevezetékek elkötése.
(sch)
(pixabay felvételek)
