Energiamegtakarítás, intelligens vezérlés, növekvő szeparálási arányok – a városi háttérszolgáltatások szerepe egyre meghatározóbb!
Molnár Marian és Keszegh Béla
A városvezetés legutóbbi tájékoztatóján két, a komáromiak mindennapjait közvetlenül érintő terület került fókuszba: a közvilágítás korszerűsítése és a hulladékgazdálkodás. A két téma első pillantásra különböző, a közös nevező mégis világos: Komárom az elmúlt években tudatosan építi azt a városi háttérkapacitást, különösen a KN SMART SERVIS szolgáltató rendszer megerősítését, amelynek köszönhetően a város gyorsabban reagál, kiszámíthatóbban működik, és hosszú távon hatékonyabban gazdálkodik.
A tájékoztatón elhangzott: nem ígérnek „mindenáron olcsóságot”, viszont következetesen törekednek arra, hogy a szolgáltatások jobb minőségben, fenntarthatóbban és gazdaságosabban működjenek. Ennek egyik kulcsa az energiahatékonyság – „a legolcsóbb energia az, amit nem használunk el” -, a másik pedig a hulladékrendszer olyan fejlesztése, amelyben egyre nagyobb arányban jelenik meg a szeparálás és az újrahasznosítás.
Közvilágítás: a negyedik ütem lezárja a városszintű korszerűsítést
Villamosenergia-fogyasztás – közvilágítás (kWh-ban)
Komárom 2023-ban indította el eddigi egyik legnagyobb közvilágítási beruházását. Az I-II. ütem már megvalósult, a III. ütem kivitelezése 2024-ben megtörtént, a most előkészített IV. ütem pedig a korszerűsítési program negyedik, egyben utolsó szakasza. Célja egyértelmű: a még elavult, nagy energiaigényű lámpatestek cseréje modern, takarékos LED-világításra, és ezzel együtt a működtetés intelligens szintre emelése.
Nem csak „izzócsere”: teljes rendszer, hálózati elemekkel
Keszegh Béla hangsúlyozta: a közvilágítás nem kizárólag lámpafejekből áll. A háttérben egy bonyolult infrastruktúra működik kapcsolószekrényekkel, vezetékekkel, hálózati elemekkel és olyan műszaki pontokkal, amelyek korszerűsítése sokszor kevésbé látványos, de a működés szempontjából meghatározó. A munkálatok egy része ráadásul villamos biztonsági kockázatokkal járó környezetben zajlik, ezért a fejlesztés műszaki összetettsége és költségigénye is indokolt.
A tájékoztatón elhangzott: Komáromban megközelítőleg 4000 lámpapont működik. A korábbi ütemek eredményeként a korszerűsítés nagyjából kétharmad arányban már megtörtént, a IV. ütemmel pedig a cél az, hogy a város közvilágítása lényegében teljes egészében megújuljon.
Intelligens vezérlés: fény ott és akkor, ahol szükséges
A IV. ütem egyik legfontosabb eleme az Interact City intelligens vezérlőrendszer bevezetése. Ez a modern, IoT-alapú megoldás lehetővé teszi, hogy a közvilágítás távolról felügyelhető és szabályozható legyen, a hibák gyorsabban azonosíthatók legyenek, és az energiafelhasználás a napszakhoz és a terheléshez igazodjon.
A tájékoztatón példaként hangzott el: a késő esti órákban, amikor még nagyobb a mozgás a városban, magasabb fényerő indokolt, éjfél után pedig – amikor kevesebben vannak az utcán – a teljesítmény tovább csökkenthető, miközben a biztonságos szint fenntartható. Ez az „okos” szabályozás éves szinten számottevő megtakarítást hoz.
Számokban mérhető eredmények
A projektösszefoglaló szerint a korszerűsítés eredményeként Komárom akár 68,63%-os energiamegtakarítást érhet el. A tervezett éves megtakarítás több mint 259 ezer kWh, ami hozzávetőleg 42,6 tonnával kevesebb CO₂-kibocsátást jelent évente.
A városvezetés jelezte: az első három ütem után a fogyasztáscsökkenés már mérhető adatokban is megjelent, különösen a téli hónapokban, amikor hosszabb ideig van sötét, és a közvilágítás terhelése eleve magasabb.
Finanszírozás: hosszú távú gondolkodás
A város tájékoztatása szerint a beruházás kedvező, hosszú futamidejű konstrukcióval valósul meg; a cél, hogy az energia- és működési megtakarítások idővel fedezzék a törlesztést. A IV. ütem pénzügyi kerete a tájékoztatón elhangzottak szerint 650 ezer euró.
KN MART SERVIS: felügyelet és hatékony üzemeltetés
A korszerű technológia csak akkor hozza a valós előnyöket, ha van mögötte működési háttér is. A város ezért kiemelte a KN MART SERVIS szerepét a beállítások felügyeletében, az adatok követésében és abban, hogy a rendszer finomhangolása valóban a város pénztárcáját kímélje.
Hulladékgazdálkodás: nagyobb szeparálás, több szolgáltatás és valós költségek
A második nagy témában a városvezetés a 2025-ös év értékelése alapján arról beszélt: a hulladékgazdálkodás elsősorban valóban a tiszta lakókörnyezetről szól, ugyanakkor gazdasági kérdés is, mert a város működési költségeinek jelentős részét érinti. A cél itt is a hatékonyság: több elkülönített gyűjtés, jobb infrastruktúra, és minél kevesebb drága, vegyes (válogatatlan) hulladék.
Tisztább város: márciustól négy seprőgép dolgozik
A tájékoztatón konkrét intézkedésként elhangzott: míg korábban jellemzően egy, néha két gép végezte a városi seprést, márciustól négy jármű segíti a közterületek tisztán tartását. Különböző méretű és kialakítású gépek állnak munkába, amelyek a járdaszigeteknél, járdaszegélyeknél is hatékonyabban tudnak dolgozni, így a város rendezettebbé válhat.
Konténerállások és felelősség: Komárom sok terhet átvállal
A város kitért a konténerállások (kukatárolók) kérdésére is. Elhangzott: sok településen ezt a lakóközösségek oldják meg, Komárom viszont jelentős részt vállal abból, hogy a gyűjtőpontok rendezettebb, zárhatóbb környezetbe kerüljenek.
A városban 179 konténerállás található, ezek közül a tájékoztatón elhangzottak szerint nagyjából 90 már megújult. A városvezetés ugyanakkor jelezte: a vandalizmus, a nem rendeltetésszerű használat, az ajtók kifeszítése vagy a hulladék mellédobálása mind olyan extra költség, amelyet a rendszernek kezelnie kell.
Infrastrukturális fejlesztések: komposztáló és gyűjtőudvar
A szeparálás csak akkor működik, ha a háttér is megvan hozzá. A tájékoztatón elhangzott:
- pályázati forrásból megépült egy új komposztáló (a fejlesztés nagyságrendje 1,4 millió euró),
- a komposztáló jelenleg teljes kapacitáson működik, és 2240 tonnáig kihasználható,
- a zöldhulladék feldolgozásával mulcs készül, amelyet a városi cég felhasznál, és ahol lehet, a lakosság számára is elérhetővé tehetnek,
- a gyűjtőudvar működése stabilizálódott, és további fejlesztéseken dolgoznak, akár logisztikailag is erősítve a rendszert.
A városvezetés szerint ezek a beruházások azért fontosak, mert csökkentik a kiszolgáltatottságot, és lehetővé teszik, hogy a hulladék minél nagyobb része hasznosítható anyaggá váljon, nem pedig a legdrágább, vegyes kategóriában végezze.
A számok: 18 669 tonna hulladék, 809 kg/fő
A 2025-ös adatok alapján Komáromban 18 669 tonna hulladékról kellett gondoskodni, ebben benne van a lakossági mennyiség, a közterületi hulladék és a külön kezelt frakciók is. A tájékoztatón elhangzott: ha a teljes mennyiséget statisztikailag elosztjuk a lakosságszámmal, akkor átlagosan 809 kg hulladék jut egy lakosra. Ez ugyan átlag, sok mindent tartalmaz, de jól érzékelteti a városi rendszer terhelését.
Szelektálás: 2020 óta látványos előrelépés
Pozitív eredményként a városvezetés kiemelte a szeparálás arányának növekedését: 2020-ban a szelektálási arány 13,38% körül mozgott, 2025-re pedig 47,04% körülire emelkedett. A cél továbbra is az, hogy ez az arány 50% fölé kerüljön.
Konyhai hulladék: rövid idő alatt megduplázott mennyiség
Külön említést kapott a konyhai hulladék gyűjtése: a tájékoztatón elhangzottak szerint a begyűjtött mennyiség 418 tonnáról 962 tonnára nőtt. A város jelezte: ha tartósan elérnek egy magas, stabil mennyiséget (célként az évi 1000 tonna nagyságrend is elhangzott), akkor megnyílhat a lehetőség arra, hogy ebből a frakcióból később biogáz vagy akár villamos energia is előállítható legyen.
Textil: 87 tonna egy év alatt
A textilgyűjtés kapcsán a tájékoztatón elhangzott: 2025-ben 87 tonna textilt gyűjtöttek össze, ami 12 tonnával több, mint az előző időszakban. Ebben szerepe van annak is, hogy a gyűjtőpontok hálózata bővül.
A problémák: idehordott hulladék, szétszaggatott zsákok, fekete lerakók
A városvezetés nyíltan beszélt azokról a jelenségekről is, amelyek rontják a rendszer hatékonyságát és drágítják az üzemeltetést:
- egyes vállalkozások a díjak elkerülése miatt lakótelepi konténerekbe helyezik el a hulladékot,
- a környéken bevezetett súlyalapú rendszerek mellékhatásaként egyesek más településekre „tolják át” a hulladékot,
- a visszaváltható palackok keresése miatt sok helyen szétszaggatják a zsákokat, ami rendetlenséget és plusz takarítást okoz,
- a fekete lerakók felszámolása pedig olyan kiadás, amelynek nem kellene léteznie, mégis évről évre elvisz forrásokat.
Valós költség: 78 euró/fő – befizetés: 55 euró/fő
A tájékoztatón elhangzott egy fontos pénzügyi arány is: a város számításai szerint a hulladékgazdálkodás tényleges költsége statisztikailag átlagosan 78 euró/fő, miközben a lakossági befizetés 55 euró/fő. A városvezetés szerint a különbséget a rendszernek ki kell gazdálkodnia, miközben az elmúlt évtizedben a bérek, az infláció és az üzemanyagárak is jelentősen emelkedtek, a szolgáltatások önköltsége ezért természetesen magasabb, mint korábban.
Beruházások, amelyeknek már látszik az eredménye
A tájékoztatón a városvezetés összképe világos volt: Komárom egyszerre lép előre az energiahatékonyság és a városi tisztaság terén. A közvilágítási korszerűsítéssel kevesebb áram fogy, a modern, távolról vezérelt rendszer pedig hosszú távon kiszámíthatóbb üzemeltetést ígér. A hulladékgazdálkodásban ugyan a keletkező mennyiség nagy, de a szeparálás aránya látványosan javult, és a város az infrastruktúra fejlesztésével igyekszik elérni, hogy minél több anyag újrahasznosítható erőforrássá váljon.
A városvezetés üzenete egy mondatban: hatékonyabbak akarnak lenni, jobban akarják csinálni és azt szeretnék, hogy az eredmények ne csak projektekben, hanem a komáromiak mindennapi tapasztalatában is egyre tisztábban látszódjanak.
(lk)
