A Komáromi járás demográfiai fejlődése – beleértve magát Komárom városát is – az elmúlt években világos és hosszú távon is érzékelhető tendenciát mutat: az újszülöttek száma évről évre csökken. Ez a folyamat természetes módon az oktatás területén is egyre markánsabban érezteti hatását – az óvodáskorú gyermekek számának visszaesésétől egészen az alapiskolai tanulólétszám csökkenéséig – mondta el Gajdáč Ondrej, Komárom alpolgármestere.
Az egész tanácskozást, valamint a háttéranyagok elkészítését Keszegh Béla, Komárom polgármestere kezdeményezte. A bemutatott adatok kapcsán hangsúlyozták, hogy a Komáromi járásra vonatkozó valamennyi számadat magában foglalja Komárom városát is. Éppen ebből a tágabb összefüggésből látszik világosan, hogy a demográfiai trend az oktatás jövője szempontjából nem kedvező. A születésszám csökkenése nem pusztán statisztikai adat, hanem olyan tényező, amely a következő években az iskolák működését, szervezését és finanszírozását egyaránt befolyásolni fogja.
Jelentős visszaesés a születések számában
A konkrét adatok egyértelmű képet mutatnak. Míg 2015-ben Komáromban 271 gyermek született, addig 2025-ben már csak 165. Ez tíz év alatt megközelítőleg 39 százalékos csökkenést jelent. Hasonló tendencia figyelhető meg a teljes Komáromi járás szintjén is. Míg 2015-ben a járásban 914 gyermek született, 2025-ben már csak 596. Ez 318 gyermekkel kevesebbet, vagyis mintegy 34 százalékos visszaesést jelent.
Olyan tényekről van szó, amelyekkel a közeljövőben érdemben kell foglalkozni. A cél ugyanakkor nem katasztrófa-forgatókönyvek felvázolása, hanem a valós helyzet megnevezése és az arra való időbeni, felelős felkészülés.
A 2015-2025-ben született gyermekek száma (Komárom, Komáromi járás)
A lakosság korstruktúrája is előrevetíti a folyamatokat
Rendkívül fontos mutató a lakosság korösszetétele is. Komárom esetében ez arra utal, hogy a társadalom öregszik, ami önmagában nem feltétlenül negatív jelenség – részben a várható élettartam emelkedésének következménye. A népesedési folyamatok szempontjából azonban kedvezőtlen, hogy a reproduktív korú népesség száma fokozatosan csökken.
Az elemzés során elsősorban a 18 és 40 év közötti nők korcsoportjával dolgoztak, vagyis azzal a réteggel, amelynél a legnagyobb valószínűséggel várható családalapítás és gyermekvállalás. Éppen ezek az adatok teszik lehetővé annak becslését, hogy a következő években hogyan alakulhat a gyermekek száma az iskolákban és az oktatási intézményekben.
A 18 és 43 év közötti nők száma Komáromban
Elhangzott az is, hogy a korstruktúra nem kizárólag a helyi lakosságot érinti. Komáromban jelenleg több mint ötezer külföldi él, összesen 51 országból. Emellett a városban 413 menekültstátusszal rendelkező személyt tartanak nyilván, akik közül 404 ukrán állampolgár, a többiek pedig orosz és fehérorosz állampolgárok. Rajtuk kívül olyan lakosok is élnek a városban, akik ugyan szlovák állampolgárok, de állandó lakhelyük nem Komáromban van bejegyezve. Mindezek a körülmények szintén befolyásolják a város lakosságszámának valós képét és az oktatási szükségletek alakulását.
A kevesebb gyermek nem jelent automatikusan azonos mértékű tanulólétszám-csökkenést
Az oktatás képviselői egy fontos szempontra is felhívták a figyelmet: a születésszám csökkenése nem feltétlenül vetül át közvetlenül és azonos mértékben az iskolák tanulólétszámára. Az iskolarendszert ugyanis a lakosság migrációja, a családok mozgása, a külföldiek jelenléte, illetve a más településekről érkező gyermekek is befolyásolják. Ennek ellenére a tendencia egyértelmű: a gyermekszám csökken, és ez egyre nagyobb nyomást helyez majd az iskolahálózatra.
Példaként egy modellértékű számítás is elhangzott: ha egy adott időszakban 271 gyermek kezdte meg tanulmányait, akkor 25 fős osztálylétszámmal számolva ez hozzávetőleg 11 osztályt jelentett. Ha azonban a jövőben már csak 183 gyermek lép be az iskolarendszerbe, ugyanilyen átlaggal számolva ez már csupán 7 osztályt tesz ki. Bár ez elméleti példa, jól érzékelteti, miként fordíthatók le a demográfiai változások az iskolák mindennapi működésére.
Az óvodákban is hasonló folyamatok zajlanak
Jelentős változások mutatkoznak az óvodák esetében is. A rendelkezésre álló adatok szerint 2021-ben Komáromban 798 óvodáskorú gyermek volt, miközben ténylegesen 39 csoport működött. Az előrejelzések szerint azonban a 2031/2032-es tanévben már csak mintegy 532 gyermek lehet az óvodákban, és a csoportok száma várhatóan 29-re csökkenhet.
Egy aktuális adat szerint a jelenlegi tanévben 721 gyermek jár óvodába, miközben a csoportok száma továbbra is 39. Ez azt jelenti, hogy három év alatt mintegy 60 gyermekkel csökkent a létszám, miközben a csoportok száma változatlan maradt. Ennek következménye, hogy kevesebb gyermek jut egy-egy csoportba, ugyanakkor az intézmények működtetése pénzügyileg egyre megterhelőbbé válik.
Az elmúlt 10 évben született gyermekek száma Komáromban
Az elmúlt 10 évben született gyermekek száma a komáromi járásban
Az oktatás finanszírozása egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik
A gyermeklétszám csökkenésével szorosan összefügg az oktatás finanszírozásának kérdése is. Az alapiskolák esetében ez továbbra is elsősorban normatív alapon történik, vagyis a finanszírozás a tanulók számához igazodik. Hasonló elv fokozatosan az óvodák esetében is érvényesül.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem mindegy, egy osztályban 15 vagy 25 tanuló van-e. A pedagógusnak mindkét esetben tanítania kell, az iskolának pedig biztosítania kell a működést, a személyi állományt és a technikai hátteret, függetlenül attól, hogy az osztály teljes létszámú-e vagy sem. Ha az átlagos tanulólétszám csökken, az egyre nagyobb nyomást helyez az önkormányzatok költségvetésére, amelyek már ma is saját forrásból kénytelenek kiegészíteni az oktatás finanszírozását.
Jogszabályi változások
További problémát jelent az úgynevezett méretkoefficiens alakulása, amely korábban segítséget nyújtott a kisebb iskoláknak és a kisebb települések oktatási intézményeinek. Míg ez a mutató a korábbi években 1,49 volt, 2025. január 1-jétől 1,42-re csökkent, és a jövőre nézve még annak teljes megszüntetése is felmerült. Ez különösen a kisebb falvak iskoláinak finanszírozását nehezítheti tovább.
A települések igyekeznek megtartani iskoláikat, ahol csak lehet
A vitában fontos üzenet hangzott el az önkormányzatok irányába is. Minden olyan településnek, amely képes fenntartani saját iskoláját, érdemes erre törekednie. Az iskola ugyanis nem csupán oktatási intézmény, hanem a helyi közösségi élet természetes központja is. Egy olyan település, ahol iskola működik, más társadalmi dinamikával, más jövőképpel és más életminőséggel rendelkezik.
Ugyanakkor gyakorlati és gazdaságilag is fenntartható megoldásokat kell keresni. Ilyen lehet az üzemeltetési költségek csökkentése, az osztályok horizontális összevonása ott, ahol egy évfolyamon két párhuzamos osztály működik, de létszámuk 12-13 főre esik vissza, illetve az intézmények vertikális összevonása – például alapiskola és óvoda egy szervezeti egységbe történő integrálása. Ezek a lépések elsősorban a műszaki és működtetési területen hozhatnak részleges megtakarítást.
Szó esett az úgynevezett egyeztetési eljárás lehetőségéről is, amelynek keretében a fenntartó súlyosabb problémák esetén a minisztériumtól pótlólagos, a normatív finanszírozáson felüli támogatást kérhet.
A jogszabályi változások nem adnak stabilitást az oktatásnak
Erőteljesen megjelent a jogalkotás kérdése is. Elhangzott, hogy az elmúlt évek oktatási jogszabályváltozásai gyakran nem hozták meg a várt pozitív eredményeket. Több reformlépés sem volt kellően előkészített, noha az iskolai gyakorlat szereplői előre jelezték azok várható következményeit.
Éppen ezért az önkormányzatok, az iskolaigazgatók és az oktatási szakmai apparátus ma olyan helyzetben vannak, hogy egyszerre kell kezelniük a demográfiai visszaesés, a bizonytalan finanszírozás és a folyamatos jogszabályi beavatkozások hatásait.
Az oktatásra gyakorolt becsült hatások – Alapiskolák
A minőségi oktatás megőrzése kell hogy maradjon a legfőbb cél
A felmerülő nehézségek ellenére a legfontosabb üzenet mégis az volt: nem pusztán az oktatási rendszer gazdasági túlélése a tét, hanem annak minősége is. Ehhez hozzátartozik az osztályok megfelelő létszáma, a minőségi pedagógiai munka, az egyéni odafigyelés, az asszisztensek bevonása, az inklúzió támogatása és a tehetséges gyermekek számára biztosított tér is.
A nagyobb városokban, ahol több iskola működik és magasabb a tanulólétszám koncentrációja, természetesen nagyobb lehetőség nyílik specializált osztályok és sajátos oktatási programok létrehozására. A kisebb településeken a helyzet összetettebb, ezért ott még fontosabb az érzékeny, helyi adottságokat figyelembe vevő megközelítés.
Az elkészült anyag a jövőre való felkészülést szolgálja
A bemutatott anyag célja nem a félelemkeltés volt, hanem annak elősegítése, hogy érdemi, felelős párbeszéd induljon arról, milyen kihívások várnak a Komáromi járás oktatására a következő években. Mivel már ma tudható, hány gyermek született, viszonylag pontosan becsülhető az is, hogy közülük körülbelül hányan lépnek majd be hat év múlva az iskolarendszerbe. Éppen ezért létfontosságú az időbeni reagálás.
A tanácskozás végén köszönet hangzott el a polgármestereknek, a községi vezetőknek, az iskolaigazgatóknak, valamint mindazoknak, akik közreműködtek az adatok összegyűjtésében és az anyag feldolgozásában. Az ő együttműködésük tette lehetővé, hogy olyan átfogó kép alakuljon ki, amely a Komáromi járás teljes területe számára hasznos lehet.
A kedvezőtlen tendenciák ellenére a cél továbbra is világos: megfontoltan keresni a megoldásokat, megőrizni a józanságot és az optimizmust, és mindent megtenni azért, hogy a jövőbeli döntések a gyermekek, a szülők és a helyi közösségek javát szolgálják.
(lk)
