Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a kampányidőszakban rendszeresen azt hangoztatta, hogy ő nagyon gyorsan véget vetne az orosz–ukrán háborúnak. Sajnos azóta sem sikerült érdemi előrelépést tennie. Legutóbb Ferenc pápa temetésén beszélgetett „bizalmasan” Zelenszkij ukrán elnökkel, s azt követően szivárogtak ki információk, hogy az ukrán elnök mellé áll, már ő sem biztos benne, hogy lehet Putyinnal tárgyalni.
Patt helyzet…
Bár Zelenszkij és Trump kapcsolata viharosan indult, ami az ásványkincs-egyezményt érinti, hisz egy nagyon adok-kapok tárgyalást folytattak egymással, ahol még Trump felsőbbrendűnek éreztette magát Zelenszkijjel szemben. Azonban az elmúlt napokban az Egyesült Államok és Ukrajna között megköttetett az ásványkincs-egyezmény, amelyről úgy írnak, hogy a két elnök vatikáni találkozójának első eredménye.
Zelenszkij csütörtökön jelentette be, hogy a megállapodás megnyitja az utat az ukrán ipar modernizációja előtt. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint az ukrán elnökre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy kézzelfogható eredményeket mutasson fel a Trumppal való kapcsolatfelvétel nyomán. A Kreml hallgatott a megállapodásról, de Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint ez azt jelenti, hogy Trump „megtörte a kijevi rendszert”, mert Ukrajnának ásványkincsekkel kell majd fizetnie az amerikai katonai segélyért. (Tudni kell, hogy az Ukrajnának nyújtott segítségek jó része hitel, s hogy milyen módon törleszti Ukrajna ezeket az egyes államok felé, az már csak a kormányzáson múlik.)
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint az alku megmutatja az „orosz vezetésnek, hogy nincs különbség az ukrán és az amerikai nép, a céljaik között.” „Úgy gondolom, hogy ez egy erős jelzés az orosz vezetésnek, és lehetőséget ad Trump elnöknek, hogy még erősebb alapokon tárgyaljon Oroszországgal” – mondta.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a megállapodás fontos mérföldkő az amerikai–ukrán kapcsolatokban, amelyek célja Ukrajna gazdaságának és biztonságának megerősítése. Biden távozása óta meggyengült Ukrajna támogatása az Egyesült Államok részéről, így reménnyel töltheti el az ukránokat előrelépés, amely rövidtávon lehet pozitív kimenetelű, hosszútávon azonban jócskán függhetnek Amerika „politikájától”.
Washington jelezte csalódottságát is amiatt, hogy Moszkva és Kijev nem tudott megállapodni a feltételekről. Tammy Bruce, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője azt is elmondta, hogy Amerika hátrébb lép egyet és csökkenti a szerepét az Oroszország és Ukrajna közötti békefolyamatok levezénylésében. Kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, egyben beszélt arról, hogy Donald Trump elnök csalódott, amiért Kijev és Moszkva sem tesz olyan lépéseket, amelyek közelebb vinnének a megoldáshoz. Bruce szerint eljött az idő végre, hogy a felek nyíltan beszéljenek arról, hogy milyen elképzeléseik vannak, és miként zárnák le a konfliktust. A szóvivő ezzel együtt leszögezte azt is, hogy az Egyesült Államok nem old fel egyetlen jelenleg is érvényben lévő szankciót Oroszországgal szemben.
A megállapodás
Ukrajna gazdag természeti erőforrásokban, köztük ritkaföldfémekben, amelyeket többek között a szórakoztató elektronikában, az elektromos járművekben és a katonai alkalmazásokban használnak. A globális ritkaföldfém-bányászatot Kína uralja, amely kereskedelmi háborúba keveredett az Egyesült Államokkal Trump éles vámemelései után. Ezért van jelentősége Amerika szempontjából a most létrejött megállapodásnak. Ukrajna nagy vas-, urán- és földgáztartalékokkal is rendelkezik. Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes szerint Ukrajnának a megállapodás értelmében nincsenek adósságkötelezettségei az Egyesült Államokkal szemben, de az alku nem tartalmaz konkrét amerikai biztonsági garanciákat Ukrajna számára, ami Kijev egyik eredeti célja volt.
Ördögi kör és mi a cél?
Az amerikai–ukrán ásványkincs-megállapodás egyfajta „B-terv” is lehet Donald Trump részéről, ugyanis tett enyhítéseket az eredeti forgatókönyvhöz mérten. Minden bizonnyal az Egyesült Államok elnöke nem számított ekkora „ellenállásra”, amikor a vámháborút indított, s jelenleg az összes kötél szakadni kezdett az amerikai gazdaságban. Jó példa lehet a „bevételszerzésre” például, hogy Washington 50 millió dollár értékű fegyvereladást hagyott jóvá Kijevnek. Ez az első alkalom, miután Donald Trump röviddel a hivatalba lépése után felfüggesztette a hadianyagok és a katonai felszerelések szállítását Ukrajnába. Az Egyesült Államok azután engedélyezte a fegyverexportot, hogy Washington és Ukrajna aláírta az ásványkincsegyezményt. Trump erre már tekinthet úgy, mint egy biztos bevételre.
Mivel Kína alternatív megoldásokat keres a vámháborúban, s az EU is jócskán ellenáll, az Egyesült Államoknak pedig szüksége van valamilyen bevételre, így felmerül a kérdés, hogy vajon Trumpnak célja-e befejezni az orosz–ukrán konfliktust ilyen körülmények között. Ukrajna tud már egyfajta „valutával” fizetni a felszerelésért, amit az Egyesült Államok vissza tud forgatni a saját gazdaságába. Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon „csak a szépet mutatják az embereknek, s jóval nagyobb erők munkálkodnak a háttérben”.
(sch)
Képek: pixabay.com
Források:
https://www.portfolio.hu/global/20250501/igy-ertekelik-a-jelentos-ukran-amerikai-megallapodast-758475?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
https://24.hu/kulfold/2025/05/02/orosz-ukran-haboru-amerika-nem-kozvetit-tobbe/
https://www.vg.hu/kozelet/2025/05/ukrajna-amerikai-fegyverszallitmanyok-ujra?utm_source=hirkereso&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator
