„Tényleg te vagy az Pókember vagy csak álmodom?!” szólalt meg az egyik születésnapi összejövetelen őszinte, szájtáti rácsodálkozással a kisfiam.
Miért éppen a Pókember szerepét vállaltad magadra? Batman vagy Szuperman kevésbé volt testhezálló?
A mozgáskultúrámból és a cingár testalkatomból adódóan ő az, akivel a legjobban azonosulni tudtam, tudok, valamint a gyerekek szemében ő a legkedveltebb szuperhős.
Gondolom ahhoz, hogy valaki Pókemberré váljon, kell egyfajta fizikai erő, tehetség és kemény, embert próbáló felkészülés.
Szinte minden sportba belekóstoltam és ebből próbáltam előnyt kovácsolni, elsajátítani olyan mozdulatsorokat, amelyek számomra megfelelőek. A filmekből ellestem azokat a mozzanatokat, mozgásokat is, amelyek tipikusak Peter Parkerre.
Vannak veszélyes helyzetek. Ezekkel hogyan birkózol meg?
Voltak olyan felkérések, hogy a tetőn kellett sétálnom, másznom, lógnom… Ez természetesen nem veszélytelen. Ekkor mindig elmondom a gyerekeknek, hogy ezt csak a szuperhősök csinálhatják, gyerekként én sem másztam tetőre. Sajnos számos sérülést, zúzódást ért.

Milyen étrendet kell betartanod, hogy formában tartsd magad? Legyek, bogarak?
Azt azért nem. Jelenleg nem figyelek arra, hogy mit eszek. Ha kordában tudjuk tartani a bevitt kalóriákat, azt pedig összhangban a mozgással, akkor nagy gond nem lehet.
Mi a fő motivációs tényeződ?
Határozottan a sikerélmények, visszajelzések. A feleségem a legjobb partner ebben. Ő szüntelenül, pozitívan ösztönöz a nehezebb, problémás napokon is.
Vannak példaképeid?
Rengeteg ember van, akire felnézek. Ezek főképp sportolók, vállalkozók, akik élen járnak a közösségünkben és a nagyvilágban.

Mi határozza meg a jelenlegi értékrended?
Olyan dolgokon mentem keresztül az életben, amik nem éppen kifogástalanok. Ezekből a rossz, negatív élethelyzetekből rengeteget tanultam, tapasztaltam. Ezek által csiszolódtam és ennek köszönhetően fejlődöm és igyekszem jobb emberré válni.
Arányaiban, Pókemberként milyen összejöveteleken veszel részt?
Főleg gyerekeknél – szülinapi bulikon -, de van rá példa, hogy felnőttek is elhívnak különböző eseményekre, mint pl. esküvőkre.
A gyerekekkel nagyon könnyen megtalálom a közös nevezőt, hallgatnak rám. Ilyenkor én is gyerekké változom.
Azt kevesen tudják, hogy olyan helyekre is jársz, ahol semmiféle illetéket nem kérsz, sőt te magad viszel ajándékokat.
Volt egy beteg családtagunk. Nagyon jól tudom, milyen az, amikor egy beteg embernek pozitív élményt nyújtasz. Ez egy mérhetetlenül hálás feladat, ráadásul csodás energiákkal tölt fel.

Kevesen tudják, hogy a ruha, amit igénybe veszel elhasználódik, nem éppen olcsó, alakítani kell rajta…
A ruházat körül adódtak technikai problémák. Volt, hogy a megrendelt ruha, maszk, meg sem jött, úszott a pénz… A kezdetekben olyan eset is előfordult, hogy egy ruhám volt és három akcióm. Eközben ki kellett mosnom, mert ugye jócskán megizzadtam. Míg a másik zsúrra hajtottam, addig az autóból lógattam ki a jelmezt, hogy szárazabb legyen.
Hogy bírod ezt a testileg – lelkileg megterhelő feladatmennyiséget? Hol láthatunk téged a jövőben?
Akik kedvelik Pókembert, a közeljövőben több tévés szereplésre is számíthatnak.
Próbálom lelkileg, testileg emelni az embereket. Ez a rendeltetésem, a hitvallásom és egyben a kötelességem is. Azért is tevékenykedem, hogy hozzásegítsek másokat álmaik megvalósításához. Nincs mese, akkor is bírni kell, ha holtfáradt az ember.
Mit üzen Spiderman az olvasóknak?
Derülátó emberként azt kívánom, hogy süssön, mosolyogjon mindenkire a nap és sose adja fel az álmait.







