Komárom egyik jelentős történelmi emléke, a Pozsonyi kapu hosszú bizonytalanság után új esélyt kaphat a megújulásra. A városi képviselő-testület 2026. április 16-i ülésén jóváhagyta annak a versenytárgyalásnak az eredményét, amely a műemlék további hasznosításáról és jövőjéről döntött. A pályázat nyertese az Imidjex Kft. lett, amely 20 évre bérbe veheti az épületet, és egyben vállalja annak fokozatos, előre meghatározott ütemterv szerinti felújítását is.

A döntés túlmutat egy egyszerű bérbeadási folyamaton: a cél az, hogy a Pozsonyi kapu ne csupán megmentett műemlékként, hanem valódi, tartalommal megtöltött kulturális és közösségi térként kapcsolódjon vissza Komárom városi életébe.
Lezárult a korábbi bérleti időszak
A város még 2004-ben kötött bérleti szerződést az X-plan Kft.-vel, amely 2007-ben TECTUM Komárno Kft.-re változtatta nevét. A határozott idejű megállapodás 2025. július 31-ig szólt, a társaság azonban időközben megszűnt, és 2024-ben törölték a cégjegyzékből.

Az önkormányzat ezt követően egyeztetett a cég korábbi vezetőjével, az ingatlant pedig végül 2025. november 10-én protokollárisan visszaadták a városnak. A műemlék ugyanakkor nem rendezett, teljesen előkészített állapotban került vissza önkormányzati kezelésbe, hanem csak részben kitakarítva.
A város ezután új pályázatot írt ki a Pozsonyi kapu további hasznosítására.
Nemcsak bérlet, komoly kötelezettségek is járnak vele
A versenytárgyalás feltételei világosan meghatározták az új bérlő feladatait. Az Imidjex Kft.-nek a szerződés hatályba lépésétől számított hat hónapon belül saját költségén kell kitakarítania az épületet, valamint gondoskodnia kell arról is, hogy az biztonságos állapotba kerüljön.
A teljes rekonstrukció két ütemben valósulhat meg. Az egyik épületrész felújítását két éven belül kell elvégezni, míg a másik rész helyreállítására öt év áll rendelkezésre.

Az ingatlant az önkormányzat 20 éves időtartamra adja bérbe, évi 49 ezer eurós bérleti díj ellenében. Ez az összeg egyben a pályázat kikiáltási ára is volt. Fontos elem, hogy a felújításra fordított költségek beszámíthatók a bérleti díjba, ugyanakkor ehhez minden beruházási részletet előzetesen egyeztetni kell a városi hivatallal, és a műemlékvédelmi hatóság jóváhagyása is elengedhetetlen.
Kulturális és közösségi tér lehet belőle
A tervek szerint a megújuló Pozsonyi kapuban bemutatóterem, kávézó és kiállítótér is helyet kaphat. A bérlő elsősorban kulturális és közösségi célokra kívánja hasznosítani az épületet, ami új funkciót adhat ennek a történelmi jelentőségű helyszínnek.
Ez a megközelítés különösen fontos lehet egy olyan műemlék esetében, amelynek értéke nemcsak építészeti vagy történeti szempontból jelentős, hanem identitásformáló szerepe is van a város emlékezetében. Egy ilyen épület jövője nem pusztán műszaki kérdés, hanem arról is szól, hogyan tud a múlt értelmesen jelen lenni a mai városi térben.

A város múltjának egyik meghatározó emléke
A komáromi Pozsonyi kapu a város egyik jelentős történelmi és építészeti emléke. Az építmény 1844-ben készült el, a mára nagyrészt elpusztult I. számú bástya részeként. Eredeti rendeltetése védelmi funkcióhoz kapcsolódott: a Duna és a Vág közötti terület biztosítását szolgálta, emellett fontos bejáratként is működött a Pozsony felől érkezők számára.
A kapu a korabeli erődrendszer szerves része volt, amelyben a megerősített átjárók biztosították a kapcsolatot a belső védelmi vonalak és a külvilág között. Az I. bástyát a 20. század harmincas éveiben lebontották, így mára már csak részletei maradtak fenn.
Építészeti szempontból a Pozsonyi kapu klasszicista stílusjegyeket visel. Háromíves átjárója, félköríves boltozatai, tömör falazata és kőhomlokzata egyaránt erődítményjellegét hangsúlyozzák. A keleti oldalon az építés évét jelző „MDCCCXLIV” felirat látható, míg a nyugati homlokzaton I. Ferdinánd osztrák császár és magyar király neve olvasható.

Többről van szó, mint egy épületről
A Pozsonyi kapu ma már nemcsak egy régi építmény, hanem Komárom történelmi önazonosságának egyik fontos eleme is. Éppen ezért különös jelentősége van annak, hogy a következő években sikerül-e valóban megőrizni, helyreállítani és a közösség számára új tartalommal megtölteni.
A mostani döntés ezt a lehetőséget nyitja meg. A valódi eredményt azonban majd az mutatja meg, hogy a vállalt felújítási és hasznosítási tervek milyen minőségben és milyen ütemben valósulnak meg.
(lk), fotók: Komárom városa






