Átfogó felmérés készült a város által fenntartott alapiskolák pedagógusainak mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalatairól. Az előnyöket és a hátrányokat figyelembe véve összességében elmondható, hogy óvatos nyitottság figyelhető meg a tanárok részéről.
Szakmai tájékoztatóra került sor január végén a komáromi városházán, amelyre a helyi alapiskolák igazgatói és tanárai kaptak meghívást. Novemberben egy átfogó felmérés készült a város által fenntartott alapiskolák pedagógusainak mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalatairól, a kiértékelésre pedig most került sor. Bajkai János, az Oktatási, Kulturális és Sportügyi Főosztály vezetője elmondta, hogy mindez az AI KOMPAS nemzetközi oktatáskutatási projekt része volt, amely 2024 decembere és 2025 májusa között zajlott Csehországban és Szlovákiában, Komárom később csatlakozott.
Az esemény elején Keszegh Béla polgármester kiemelte: az a cél, hogy a demográfiai adatok pozitív irányba változzanak Komáromban, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a fiatalok merjenek családot alapítani. A családalapításnál mérvadó a megfelelő társadalmi környezet, a biztonság és az iskolarendszer. Komáromnak a lehető legjobb oktatást kell nyújtania a fiatalok számára, hogy ne hagyják el a várost, vagy ha el is mennek, visszatérjenek ide.
A projektet Ondrej Gajdáč alpolgármester fogta össze, aki elmondta, hogy az iskolák partnerek voltak a felmérésben, a tanárok 85 százaléka, összesen 228 pedagógus töltötte ki a kérdőívet.
A 31 kérdésből álló felmérés eredményeinek részleteit Bajkai János ismertette, amelyből kiderült, hogy a pedagógusok többsége már a magánéletben (71%) és a munkavégzéshez kapcsolódó feladatok során (69%) is használta a mesterséges intelligenciát. Ugyanakkor az AI tanórai alkalmazása még kevéssé elterjedt Komáromban, mivel a válaszadók közel kétharmada (61%) ritkán vagy egyáltalán nem alkalmazta közvetlenül az oktatás során.
Az adatok szerint az MI leginkább az oktatás háttérfolyamataiban kap szerepet. A tanárok 59%-a az oktatási anyagok – például játékok, feladatok, kvízek – készítésére vagy a tanítási tervek kidolgozására használ AI-eszközöket. Az adminisztratív feladatok, a tanulók értékelése vagy a szülőkkel való kommunikáció területén az alkalmazás aránya jóval alacsonyabb.
A leggyakrabban használt eszközök a chatbotok (például ChatGPT, Google Gemini), amelyeket a válaszadók kétharmada jelölt meg. Ezzel szemben az adaptív tanulási rendszerek és az automatizált értékelési eszközök használata marginális.
A pedagógusok a saját megítélésük szerint leginkább átlagos AI-ismeretekkel rendelkeznek. Kevesebb mint 4% érzi úgy, hogy nagyon jó szinten ismeri a mesterséges intelligenciát, miközben több mint 20% gyengének vagy nagyon gyengének értékelte tudását.
Ami az AI-hoz kapcsolódó érzelmeket illeti, a komáromi pedagógustársadalomnál a kíváncsiság dominál (68%), ezt azonban jelentős arányban kíséri bizonytalanság (41%) és félelem (19%). Utóbbi csoportba főként az idősebb generáció tagjai tartoznak. Legnagyobb kockázatként az AI által generált tartalmak feletti kontroll hiányát, valamint a tanár–diák személyes kapcsolat sérülését jelölték meg. Ugyanakkor az előnyök között elsősorban az oktatási tartalmak gyors létrehozását, az időmegtakarítást és a felkészülés támogatását emelték ki.
A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a tanárok többsége egyelőre nem támogatja aktívan a diákok mesterséges intelligencia-használatát a tanulási folyamatban. Több mint felük elutasító álláspontot képvisel ebben a kérdésben, ugyanakkor közel a pedagógusok fele egyetért azzal, hogy az AI-ról tanulni kell, de annak használatát világos keretek között korlátozni szükséges.
A tanárok túlnyomó többsége határozottan elutasítja azt az elképzelést, hogy a mesterséges intelligencia a jövőben helyettesíthetné a pedagógusokat.
A jelenlévők két pedagógus személyes véleményét is hallhatták. A Komensky Utcai Alapiskola tanára, Zácsik Anikó elmondta: sok kollégája tart a mesterséges intelligencia alkalmazásától, pedig a megfelelő promptok írásával jelentősen megkönnyítheti a munkát.
Az Eötvös Utcai Alapiskola történelem–földrajz szakos tanára, Tóth Tibor gyakorlati példákat hozott, kiemelve, hogy egyelőre a történelem tanítása során jobban és pontosabban használható az AI, a földrajz területén még vannak hiányosságai.
„A mesterséges intelligencia kiegészíti, de nem helyettesíti a pedagógust. Hogy mennyire egészít ki bennünket, azt már mi határozzuk meg. Az sem kérdés, hogy a gyerekek használják-e az AI-t, a kérdés sokkal inkább az, hogyan használják” – fogalmazott Tóth Tibor.
Összességében a komáromi felmérés eredményei azt mutatják, hogy a pedagógusok körében óvatos nyitottság figyelhető meg a mesterséges intelligencia iránt. Az AI-t elsősorban támogató eszközként tudják elképzelni, amely megkönnyíti a felkészülést és csökkenti az adminisztratív terheket, ugyanakkor a tanítás emberi, kapcsolati és etikai dimenzióit továbbra is megkerülhetetlennek tartják.
A város nyilatkozata a címre kattintva érhető el:
Óvatos nyitottság jellemzi a pedagógusok mesterséges intelligenciához való viszonyát
(sze)
