Tasnádi István Szibériai csárdás című zenés darabjával vendégszerepel a budapesti József Attila Színház a Komáromi Jókai Színházban, szeptember 10-én 19 órai kezdettel. Egy nem mindennapi Csárdáskirálynő-premier történetét tekintheti meg a közönség, Hargitai Iván rendezésében.
A népes színészcsapatban szerepel a Jászai Mari-díjas Tóth Tibor színművész (Markovits főhadnagy), Horváth Csenge, a komáromi Óz a csodák csodája egykori Dorothyja (Mizzi Günther primadonna) és a Komáromból indult Horváth Sebestyén Sándor (Héricz újságíró) is. Egyes jelenetekben huszonöten, harmincan lesznek a színpadon színészek, zenészek, táncosok. A Jászai Mari-díjas Tóth Tibor színművész hat éve hallott először Tasnádi István darabjáról, amelynek Nyíregyházán tartották az ősbemutatóját 2015-ben.
„2019-ben érkezett a Komáromi Jókai Színházba a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet ››Színészkatonák, fogolyprimadonnák‹‹ című vándorkiállítása, amely azokat a különleges színházi formákat mutatta be, amelyeket az első világháború a fronton és a hadifogolytáborokban hívott életre. Egymás szórakoztatására is játszottak színházat a rabok. Tasnádi István ebből merítette a Szibériai csárdás történetét.
A fogolytábor orosz parancsnoka szerelmes az operettbe, imádja Kálmán Imrét, a Csárdáskirálynő a mindene. Mivel Müller Áron karmester is a foglyok között van, aki mielőtt a frontra került volna, a Király Színházban vezényelte a Csárdáskirálynő című előadást, parancsba kapja az orosz táborparancsnoktól, hogy tanítsa be a foglyokkal az előadást, és siker esetén, hazaengedi őket. A szerencsétlen katonák, akik évek óta nem látták a családjukat, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy sikeresek legyenek. A többit nem árulom el… „ – mondta a színművész.
Mizzi Günthert, az igazi primadonnát Horváth Csenge alakítja, aki a Komáromi Jókai Színház után két évadot Veszprémben dolgozott, majd a budapesti József Attila Színházba szerződött, ahol most kezdi a negyedik évadát. „Míg annak idején Dorkaként inkább a naiv, kislányosabb oldalam került előtérbe, addig Mizzi egy érettebb női szerep. Hálás feladat a Csárdáskirálynő dalait megszólaltatni, amellett, hogy a karakter izgalmas utat jár be: amikor karmester szerelmét elhurcolják a fogolytáborba, otthagyja a színházat, feladja a karrierjét, és szerelme után szökik Szibériába, hogy megmentse őt. A fókusz azonban mégsem Mizzi történetén lesz, hanem a táborban raboskodó katonák sorsán” – zárta rövidre Horváth Csenge színművésznő.
A Szibériai csárdást eddig több mint hetven alkalommal adta elő a budapesti József Attila Színház társulata. Osztatlan sikerrel vendégszerepeltek az előadással Lendván, Aradon, Salgótarjánban, Siófokon, Veresegyházán, Szarvason és több magyarországi vidéki színházban.
KJSZ
Fotó: budapesti József Attila Színház
