Az elektromos autók gyártása, értékesítése és használata nem csak a felsőbb körökben vitatott téma, de a lakosok között is gyakran felmerül a létjogosultságuknak a kérdése.
Ha csak a használatukról kellene dönteni, az meglehetősen kevesebb fejfájást okozna azoknak, akik nem tudják hová tenni az elektromobilitást, azonban a gyártásuk több kérdést is felvet szinte mindenkiben. Elég, ha csak az akkumulátor gyárakra gondolunk. Mennyire egészséges ott dolgozni? Mennyire van negatív hatással a lakókörnyezetre akkor, ha a város határába építik? Milyen károkat okoz a közeli termőföldeken és az ivóvízforrásban? S bár a számokkal igyekeznek az embereket megnyugtatni (vagy a magas fizetésekkel), attól még rezeg a léc a tényleges “környezetvédelem” alatt, s valahol ott bennünk a bizonytalanság.
Szlovákia az autógyártás egyik “nagyhatalma” az Európai Unióban, s mi is elindultunk a kérdéses beruházások útján, Nagysurányban építik az első akkumulátor gyárat, azonban már ezelőtt is rengeteg autógyárat csábítottak az országba, amivel ma egy főre vetítve mi gyártjuk a világon a legtöbb autót.
Az épülő akkumulátor gyárral kapcsolatban a hír nem új keletű, több sajtóorgánum is beszámolt róla – köztük a sme.sk is –, hogy az érsekújvári járásbeli Nagysurányban létesítenek üzemet az akkumulátorok gyártására, s a beruházást a kormány is támogatta. Az információk alapján az új üzem 65 hektáros területen fog elhelyezkedni, termelési kapacitása pedig az első szakaszban 20 gigawattóra lesz, a jövőben pedig akár 40 gigawattóra kapacitást is elérhet. A termelési kapacitást érdemes összehasonlítani a lengyelországi, Wrocławban üzemelő LG Energy Solutions akkumulátor gyárral, ahol 65 gigawattóra a kapacitás, és ez az egy telephely évente százezer elektromos jármű számára elegendő mennyiségű akkumulátort képes biztosítani. Németországban a berlini Tesla Gigafactory-ban 200 gigawattórára bővíthető a maximális termelési kapacitás, azonban már 2022-ben, az indulásnál több mint egymillió Model Y gyártására elég kapacitással rendelkeztek.
A város honlapján egy régebbi közleményben úgy írnak az üzemről, mint egy világszínvonalú óriásgyár, amely mérföldkő a város és Szlovákia történetében. A leendő megaberuházás megnyitja a lehetőséget arra, hogy Szlovákia ne csak az autógyártás terén legyen világelső, hanem az autóipar jövőjét jelentő legmodernebb zöld technológiák vezető gyártója is. A beruházással Szlovákia felkerült a kínai térképre, akárcsak Magyarország, s bizony a legutóbbi uniós döntés nem feltétlenül kedvez az épülő gyár hozta kapcsolatoknak.
A keleti elektromos autóipar előretörését megnehezítette az Európai Unió múlt heti döntésével, ugyanis a további vámokat vetnének ki a keletről érkező elektromos autókra. Az aktuality.sk beszámolója szerint az EU célja az európai autógyártók védelme egy olyan kritikus ágazatban, amely mintegy 14 millió embernek ad munkát az Unióban, de nem részesül olyan súlyos állami támogatásokban, mint Kínában. Kanada és az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban 100 százalékos vámot vetett ki a kínai elektromos autók behozatalára. Az EU-ban 45%-os kiegészítő vámot határoznának meg.
Tíz ország, köztük Franciaország és Olaszország támogatta a vámemelést. Öt ország, köztük Németország, Magyarország és Szlovákia ellene szavazott, 12 pedig tartózkodott. A javaslat blokkolásához minősített többségre lenne szükség – 15 uniós tag, akik az unió lakosságának 65 százalékát képviselik. A szavazás eredménye a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Bizottság mostantól szabadon dönthet a következő lépésekről, azonban ígéretet tettek arra, hogy folytatják a tárgyalásokat Pekinggel az alternatív megoldásokról.
A vámemelés nagyban befolyásolja a német, magyar és szlovák autópiacot, s nem feltétlen a lakosok által vásárolt elektromos autók mennyisége miatt, hanem az előre törő gazdasági kapcsolatok befolyásolása miatt. Németország és Magyarország óva int attól, hogy kereskedelmi háborút indítsanak Kínával. Már nyáron az Európai Bizottság (EB) ideiglenesen további vámokat hagyott jóvá, miután egy vizsgálat megállapította, hogy Peking a helyi autógyártóknak nyújtott állami támogatásai tisztességtelenek.
Magyarországon 2017 óta egy híján negyven, az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházást jelentettek be Magyarországon. Ebben vannak a kész akkukat előállító cellagyárak, és a nekik beszállító katódgyárak, fóliagyárak, alkatrészgyárak és újrahasznosító üzemek is – számol be róla a Telex.hu egy autóipari elemzésében. A beruházásokból tíz Kínához köthető.
S bár az EU döntése részben érthető, hisz a helyi üzemeket szeretnék támogatni, másik oldalról pedig fel lehet hozni azt, hogy 2035-től betiltották a belső égésű motorral felszerelt új autók forgalomba hozatalát. Ami annyit jelent, hogy helyettük villanyautókat lehet majd csak újonnan venni. Ez nem azt jelenti, hogy ne használhatnánk benzines, vagy naftás járműveket, azonban ha az átlagemberek szintjére nem tudják levinni a helyben gyártott elektromos járművek piaci árát, akkor a plusz adók kivetése nélkül Kína előnyben lenne, hisz olcsóbban szolgálná ki a piacot. Autóipari háború a környezetvédelem árnyékában.
Források:
https://surany.sk/index.php/2023/12/09/najvyspelejsia-tovaren-na-baterie-v-suranoch/
(sch., képek: freepik.com)